Az Európai Unió új csomagolási rendelete (PPWR) csak 2026 augusztusától válik teljes körűen alkalmazandóvá, az Európai Bizottság azonban már előtte módosította egyik legfontosabb előírását. A Körkörös.hu bemutatja, miért kaptak felmentést a raklapfóliák és pántolóhevederek a 100 százalékos újrahasználati kötelezettség alól, és mit árul el ez a körforgásos gazdaság gyakorlati kihívásairól.
A prémium kutya- és macskaeledelek biztonságát nemcsak az összetevők, hanem a szemmel nem látható szennyezők is befolyásolják. A Laborhírek a J.S. Hamilton Hungaria szakértőivel mutatja be, milyen kockázatot jelenthetnek a mikotoxinok, a nehézfémek, a növényvédőszer-maradványok vagy a mikrobiológiai szennyezők, és hogyan garantálják a korszerű laboratóriumi vizsgálatok az állateledelek biztonságát.
Mikor felel az állattartó egy kutyatámadásért, és milyen esetben járhat több millió forintos sérelemdíj? A JogLabor cikke egy jogerősen lezárt ügy tanulságain keresztül mutatja be a legfontosabb jogi kérdéseket és a bíróság döntésének indokait.
Az esővíz értékes erőforrás, de a tetőről nemcsak víz érkezik a tartályba. Por, pollen, falevél, rovarok és más szennyeződések is bekerülhetnek a rendszerbe. A HYDROKING szakértőjével bemutatjuk, miért az előszűrés az egyik legfontosabb eleme egy hosszú távon megbízható esővíz-hasznosító rendszernek.
A tojás kívülről lehet ép, tiszta és szagtalan, mégsem biztos, hogy mikrobiológiai szempontból kifogástalan. A Laborhírek cikke bemutatja, hogyan befolyásolhatja a tárolás, a hőmérséklet-ingadozás vagy a Salmonella jelenléte a tojás biztonságát, és milyen szerepet játszanak az akkreditált laboratóriumi vizsgálatok a rejtett kockázatok feltárásában.
Egy óvodai bántalmazás után derült ki, hogy az intézmény már korábban is tudott az agresszív viselkedésről, mégsem tett megfelelő lépéseket. A JogLabor egy megtörtént bírósági ügy alapján mutatja be, mikor állapítható meg az óvoda felelőssége, és milyen jogi következményekkel járhat az intézményi mulasztás.
A kalória-, cukor- és fehérjetartalom ma már alapvető információ a vásárlók számára, de vajon honnan származnak ezek az adatok? A Laborhírek cikke bemutatja a tápértékjelölés uniós szabályait, a laboratóriumi vizsgálatok szerepét, valamint azt is, hogyan igazolható, hogy a csomagoláson szereplő értékek valóban megfelelnek a termék összetételének.
Sokan csak a műszaki állapotot és az okmányokat ellenőrzik indulás előtt, pedig egy lejárt kötelező biztosítás külföldön is súlyos következményekkel járhat. A JogLabor egy valós bírósági ügyön keresztül mutatja be, hogyan működik a nemzetközi kárrendezési rendszer, és miért követelheti vissza a MABISZ a több millió forintos kártérítést a biztosítás nélkül közlekedő üzembentartótól.
Mit jelent valójában a protein felirat egy élelmiszeren? A Laborhírek cikke bemutatja, milyen uniós szabályok alapján használhatók a fehérjetartalomra vonatkozó állítások, hogyan ellenőrzik ezeket a laboratóriumok, és mire érdemes figyelni a fogyasztóknak a fehérjével dúsított termékek kiválasztásakor.
Mit tanulhat egy kommunikációs szakember egy vállalati kantinban? Meglepően sokat. Az elmúlt fél évben 55 szakmai cikket készítettünk, amelyekből több mint 130 médiamegjelenés született. De a legfontosabb felismerés nem a számokban rejlik, hanem abban, hogy a szakmai tudás csak akkor kezd el dolgozni, amikor sikerül közérthetővé, kereshetővé és láthatóvá tenni. Egy személyes történet arról, hogyan lett a kantinból a tartalommarketing egyik legfontosabb műhelye.
A Körkörös.hu cikke arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarország vízproblémájának egyik legfőbb oka nem a víz eltűnése, hanem az, hogy nem tudjuk megfelelően megtartani a lehulló csapadékot. A klímaváltozás hatásai, a tájhasználat és a gyors vízelvezetés együttesen növelik az aszályok kockázatát. A hosszú távú megoldást a természetes vízmegtartásra épülő, fenntartható vízgazdálkodási rendszerek jelenthetik.
Egy átlagos családi ház tetejére évente akár 50–80 ezer liter csapadék is érkezhet. A szakemberek szerint mégsem az a legfontosabb kérdés, mekkora esővíztartályt választunk, hanem az, hogyan tudjuk a lehulló vizet hosszú távon hasznosítani és kezelni. Az esővízhasznosítás ugyanis nem egy tartálynál, hanem egy jól átgondolt rendszerben kezdődik.
Egy telefonhívás, egy termékbemutató és egy gyógypárna. A történet elsőre hétköznapinak tűnik, a végén azonban közel 700 ezer forintos követelés állt egy idős asszony előtt. A JogLabor cikke bemutatja, milyen módszerekkel próbálhatnak egyes vállalkozások szerződéskötésre rávenni kiszolgáltatott helyzetben lévő embereket, és hogyan sikerült ügyvédi segítséggel megállítani egy súlyos követelést.
Mi történik, ha egy vállalkozás nem fizeti meg a biztosítási díjat, a biztosító pedig hibásan jár el a követelés érvényesítése során? A JogLabor legfrissebb esete egy valódi jogi boxmeccs története, ahol végül nem az erő, hanem a szabályok pontos ismerete döntött. A több tízmillió forintos per tanulsága minden cégvezető számára fontos lehet.
Az egyszer használatos ételdobozok kényelmét nehéz felülmúlni, mégis egyre több országban terjednek az újrahasználható csomagolásokra épülő edénymegosztó rendszerek. A Körkörös.hu elemzése bemutatja, hogyan működnek a sikeres modellek Németországban, az Egyesült Államokban és Ázsiában, és milyen tanulságokat hordoznak Magyarország számára.
Egy kolbászról vagy felvágottról ránézésre gyakran lehetetlen megállapítani, pontosan milyen húsból készült. A modern laboratóriumi DNS-vizsgálatok azonban ma már feldolgozott termékekben is képesek kimutatni az egyes állatfajok genetikai nyomait, így segítve az élelmiszer-hitelesítést és a fogyasztók védelmét.
Mit ér a legmodernebb laboratóriumi műszer, ha a minta már eleve nem tükrözi a valóságot? A Laborhírek cikke arra világít rá, hogy a vizsgálatok pontossága gyakran már a mintavétel helyszínén eldől. A reprezentativitás, a szállítási körülmények és a dokumentáció ugyanolyan fontos részei a folyamatnak, mint maga a laboratóriumi mérés.
A budapesti ivóvíz ólomszennyezéséről szóló Qubit-anyag és a devizahiteles perek körüli országos jogi vita új szintre emelte a Szunyogh Content Studio munkáját. A negyedik esettanulmányunk bemutatja, hogyan lesz a szakmai tudásból tartalom, a tartalomból médiamegjelenés, a médiamegjelenésekből pedig tartós szakmai láthatóság.
A klímaváltozás, a gyakoribb villámárvizek és a hosszabb aszályos időszakok miatt egyre nagyobb figyelem irányul a csapadékvíz helyben tartására. Miközben évtizedeken át az volt az uralkodó szemlélet, hogy az esővizet a lehető leggyorsabban el kell vezetni, ma már egyre több szakember szerint a szikkasztás és a helyi vízvisszatartás lehet a fenntartható vízgazdálkodás egyik kulcskérdése.
A műanyagszennyezésről szóló vitákban ritkán kerül szóba a divatipar, pedig a ruházati termékek jelentős része műanyagalapú szálakból készül. A Körkörös.hu cikke bemutatja, hogyan kapcsolódik össze a fast fashion, a textilhulladék és a mikroműanyag-szennyezés, valamint milyen változásokat sürget az Európai Unió.
Az aszalt gyümölcsök és olajos magvak az egészséges táplálkozás kedvelt elemei, ugyanakkor láthatatlan kockázatokat is hordozhatnak. A Laborhírek cikke bemutatja, hogyan kerülhetnek mikotoxinok és nehézfémek ezekbe a termékekbe, és milyen szerepe van a laboratóriumi ellenőrzésnek az élelmiszerbiztonságban.
Sokan úgy gondolják, hogy a vastagabb üveg automatikusan biztonságosabb. A SzikraBlog cikke bemutatja, hogy egy üvegkorlátnál nemcsak az üveg vastagsága, hanem a teljes szerkezet, a rétegrend és a rögzítés is meghatározó szerepet játszik.
A Legionella baktérium nemcsak zuhanyzókban vagy használaton kívüli vízrendszerekben jelenthet kockázatot. A Laborhírek cikke bemutatja, miért tartoznak az ipari hűtőtornyok a Legionella-szabályozás kiemelten figyelt területei közé, és milyen szerepe van a laboratóriumi kockázatelemzésnek a megelőzésben.
A társasházi közgyűlésekről sokan saját döntésükből maradnak távol. De mi történik akkor, ha valaki nem azért nincs jelen, mert nem
Mennyi növényvédőszer maradhat a burgonyában, és mit mutatnak valójában a laborvizsgálatok? A Laborhírek cikke bemutatja, hogyan működik a modern növényvédelmi rendszer, és miért kulcsszereplők a laboratóriumok az élelmiszer-biztonságban.
A laboratóriumi eredmények mögött szigorú nemzetközi szabályrendszer áll. A Laborhírek legújabb cikke bemutatja az ISO 17025 szabványt, amely meghatározza, hogyan működnek az akkreditált laboratóriumok, és miként válik egy vizsgálati eredmény hiteles, visszakövethető bizonyítékká.
Az új törvényjavaslat a folyamatban lévő perek kötelező felfüggesztésével éppen azokat az adósokat hozhatja nehezebb helyzetbe, akik jelenleg is a bankokkal szemben pereskednek. A Hitelsikerek.hu a jelentős szakmai és társadalmi visszhangot kiváltó ügy kommunikációs feladataival a Szunyogh Content Studio-t bízta meg.
