Nem minden víz egyforma – és nem mindegy, hogyan nevezzük. Mi a különbség az esővíz, a szürkevíz, a feketevíz, a szennyvíz, az ivóvíz és a tűzivíz között? Dienes György, a Hydro-King Kft. szakértője segít rendet tenni a fogalmak között, és azt is megmutatja, hogyan csökkenthető esővíz-hasznosítással az ivóvíz-felhasználás.
Az esővizet évezredek óta gyűjtjük, ma mégis újra meg kell tanulnunk megtartani. Mit tanulhatunk elődeinktől, és miért válik egyre fontosabbá a víz helyben tartása akkor is, ha egyre kevesebb a csapadék? Dienes György mérnök szakmai előadásai alapján keressük a válaszokat.
Egy friss dél-koreai kutatás szerint az egyszer használatos ételdobozokból lényegesen több mikroműanyag kerülhet az ételbe, mint a többször használható edényekből. Egy tipikus ételrendelés csomagolása akár több tucat részecskét is kibocsáthat, a rendszeres rendeléssel pedig a kitettség éves szinten több ezer részecskére nőhet. A kutatás eredményei újabb érvet jelentenek az egyszer használatos csomagolások kiváltása és a tartós, visszaváltható edényrendszerek mellett.
A vízválság kezelésében egyre nagyobb figyelmet kap egy új megközelítés: a csapadékvizet nem problémának, hanem helyben hasznosítható erőforrásnak kell tekinteni. A HYDROKING vízépület-gépészeti szakértőinek közreműködésével, a Szunyogh Content Stúdió által készített edukatív szakmai cikk azt mutatja be, hogy a fenntartható vízgazdálkodás nemcsak országos léptékű fejlesztésekkel, hanem az ingatlanok szintjén is elkezdődhet.
Esővízzel mosni? Esővízzel lehúzni a WC-t? Elsőre talán szokatlanul hangzik, pedig egy jól megtervezett esővízhasznosító rendszerrel egy családi ház ivóvízfogyasztásának akár 57 százaléka is kiváltható. Megmutatjuk, hogyan jut el az összegyűjtött esővíz a WC-hez, a mosógéphez vagy az öntözőrendszerhez.
Az esővíz értékes erőforrás, de a tetőről nemcsak víz érkezik a tartályba. Por, pollen, falevél, rovarok és más szennyeződések is bekerülhetnek a rendszerbe. A HYDROKING szakértőjével bemutatjuk, miért az előszűrés az egyik legfontosabb eleme egy hosszú távon megbízható esővíz-hasznosító rendszernek.
Egy átlagos családi ház tetejére évente akár 50–80 ezer liter csapadék is érkezhet. A szakemberek szerint mégsem az a legfontosabb kérdés, mekkora esővíztartályt választunk, hanem az, hogyan tudjuk a lehulló vizet hosszú távon hasznosítani és kezelni. Az esővízhasznosítás ugyanis nem egy tartálynál, hanem egy jól átgondolt rendszerben kezdődik.
A klímaváltozás, a gyakoribb villámárvizek és a hosszabb aszályos időszakok miatt egyre nagyobb figyelem irányul a csapadékvíz helyben tartására. Miközben évtizedeken át az volt az uralkodó szemlélet, hogy az esővizet a lehető leggyorsabban el kell vezetni, ma már egyre több szakember szerint a szikkasztás és a helyi vízvisszatartás lehet a fenntartható vízgazdálkodás egyik kulcskérdése.
Sokan úgy gondolják, hogy a vastagabb üveg automatikusan biztonságosabb. A SzikraBlog cikke bemutatja, hogy egy üvegkorlátnál nemcsak az üveg vastagsága, hanem a teljes szerkezet, a rétegrend és a rögzítés is meghatározó szerepet játszik.
A modern üvegkorlátok esetében a rögzítési rendszer legalább annyira fontos, mint maga az üveg. A pontmegfogásos és sínrendszeres megoldások eltérő módon vezetik át a terhelést, ezért a választás nemcsak esztétikai, hanem komoly műszaki és biztonsági kérdés is.
Egy lakás felújítása vagy építése során az üvegezési megoldások is a döntési folyamat fontos részeit képezik. A Szikra Blog legfrissebb cikkében alaposan körbejárja a legfontosabb problémákat.
Ami elsőre „csak egy nagy üvegnek” tűnik, az valójában egy komplex rendszer része, ahol a megfelelő anyagválasztás és a szakszerű kivitelezés alapvetően meghatározza a végeredményt. A Szikra Blog legfrissebb anyagában ezt mutatjuk be.
A döntésnél ezért nem az a legfontosabb kérdés, hogy melyik a „jobb”, hanem az, hogy milyen használati igényeknek kell megfelelnie a térnek. A SzikraBlog szakmai cikke
A kérdés ma már nem az, hogy használjunk-e üveget az otthonunkban, hanem az: hogyan válasszunk jól? A Szikra Blog üvegdekor kisokosban mutatja meg, melyik helyiségbe milyen üveg illik – a nappalitól a konyhán és fürdőszobán át egészen a teraszig.
Mit írnak elő az európai és hazai jogszabályok a közintézmények és a magánotthonok esetén az üvegelemekre? Milyen szakmai döntések állnak amögött, hogy az üvegfelület végül valóban megvéd minket? Az üvegezés biztonságára szakosodott Szikra blog cikke ezt a kérdést járja körbe.
A kortárs építészetben egyre nagyobb hangsúlyt kap a biztonság és a térérzet közötti egyensúly. Az ingatlanok értékét ma már nem kizárólag az alapterület vagy az elhelyezkedés határozza meg: legalább ilyen fontos tényezővé vált a természetes fény mennyisége, a belső terek átláthatósága és az a vizuális élmény, amelyet egy épület használói nap mint nap megtapasztalnak. Legyen szó lakásfelújításról, új építésű társasházról vagy közösségi terek kialakításáról, az üveg ma már nem pusztán esztétikai elem, hanem tudatos értéknövelő eszköz. Különösen igaz ez az üvegkorlátokra, amelyek úgy biztosítanak védelmet, hogy közben nem szabnak határt a térnek. A Szikra Blog egyik legfrissebb összeállítása.
