55 szakmai cikk, 130 médiamegjelenés, 2 millió elérés – a Szunyogh Content Studió első fél éve
Az elmúlt fél év a Szunyogh Content Studio történetében egyszerre jelentett mennyiségi és minőségi növekedést: fél év alatt 55 szakmai cikk készült el különböző projektekben, amelyekből több mint 130 országos és szakmai médiamegjelenés született. Konzervatív becslés alapján ezek legalább 1,5–2,5 millió közvetlen cikkolvasást eredményezhettek, a potenciális médiapiaci elérés pedig elérhette a 8–12 milliót. Eddig a számok. Na de mi az a kantinkontent?
Amikor a WESSLING Hungary Kft. kommunikációs és marketingvezetőjeként nekiláttam az új feladatomnak, hamar rájöttem, hogy a munkaidőm jelentős részét – legalábbis az első egy-két hónapban biztosan – a vállalati kantinban töltöm majd.
A koszt akkoriban elég pocsék volt, és talán éppen fogyókúráztam is, úgyhogy biztosan állíthatom: nem az evés vagy az elkülönülés vágya volt a motivációm. Akkor mégis miért üldögéltem oly gyakran a büfében?
Azért, mert a kollégák ott nyíltak meg. Egy ebéd, szendvics vagy kávé mellett az amúgy gyakran inkább zártózott, mindamellett remek szakemberek örömmel meséltek a munkájukról, a futó projektekről, a kihívásokról, sőt arról is, milyen anomáliákat látnak az élelmiszer-biztonság, környezetvédelem területén – úgy általában.
Ez a kantin lett a kontentgyártás aranybányája: itt alapoztuk meg közösen azt a jelentős tartalombázist, amelyre építve néhány év alatt nem csak a legerősebb branddé tettük itthon a vállalatot a laboratóriumi piacon, hanem az elvárásokat messze túlszárnyalva országos edukatív, kutatási és más kreatív kampányokat is indítottunk, több, mint 400 szakmai cikket írtunk, ügynökségi segítség nélkül hódítottuk el több alkalommal is a Content Marketing Awardot, a cég pedig 5 alkalommal nyerte el a Superbrand Business díjat.
A szakmai elismerések és az eredményeink tükrében talán nagyképűség nélkül mondhatom, hogy a projektjeink sok más remek kezdeményezés mellett a hazai tartalommarketing fontos mérföldkövei és mintapéldái voltak!
Most, a Szunyogh Content Studio elindításakor tehát már biztosan tudtam: a tudásalapú szervezetek kommunikációjának legnagyobb problémája az, hogy a felhalmozott tudás jelentős része a szervezet falain belül marad. Abban is hittem, hogy mindezt igenis a felszínre lehet hozni a megfelelő módszerekkel.
A kérdés számomra inkább az volt: vajon működik-e a módszerem más területeken is, felépíthető-e egy olyan kommunikációs műhely, amely egyszerre több partnerrel, különböző iparágakban is képes ugyanazt a szerkesztői szemléletet következetesen képviselni.
Az elmúlt fél évben laboratóriumok, fenntarthatósági projektek, ipari vállalatok, jogi szervezetek, ügyvédi irodák kommunikációján dolgoztunk. A megrendelőink más területeken, más problémákkal foglalkoznak, eltérő célcsoportokat szólítanak meg, különböző szakmai nyelveket beszélnek.
A közös pont a működésükben volt: mindegyik szervezet jelentős szakmai tudással rendelkezik. És hogy mindez hogyan derült ki?
Hát csak le kellett ülni a kantinba!
Igen, a szakmai tudás még ma is a megfelelő beszélgetések keretében kerül felszínre, az igazi témák akkor jönnek elő, ha megteremtjük hozzá azt a kommunikációs szituációt, amelyben a nagy szakmai tudással rendelkező ügyvezető/ügyvéd/környezetmérnök sztorizni kezd, szenvedélyesen beszél a munkájáról a problémájáról, a céljairól.
Akkor helyben vagyunk. Jó, persze nem kell feltétlenül egy lepukkant kifőzdét keresni, megfelel egy irodai beszélgetés vagy egy jó hangulatú online call is. A tartalommarketing szerepe ugyanis a 15 évvel ezelőtti megítéléséhez képest jelentősen felértékelődött, a vállalatok nem véletlenül keresnek meg minket – tudják, hogy szükség van a munkánkra, mert a versenyben az a fajta hiteles, elegáns, tudásalapú kommunikáció, amelyet mi is képviselünk: az egyik legnagyobb érték.
Mikor válik igazán értékké a tudás?
A tudás kommunikációs szempontból csak akkor kezd el dolgozni, ha sikerül megtalálni a megfelelő kérdéseket, összefüggéseket és történeteket. Egy-egy bírósági ítélet, mérnöki fejlesztés vagy laboratóriumi vizsgálat önmagában ritkán válik érdekes olvasmánnyá, a gyakorlat azt mutatja, hogy legtöbbször a saját szakmai közegében marad.
A laboratóriumban pusztán vizsgálati jegyzőkönyv, az ügyvédi irodában ítélet, a mérnöki cégnél műszaki dokumentáció, a kutatóintézetben pedig tanulmány formájában él tovább.
Ha azonban sikerül megmutatni, hogy az adott tudás, eredmény, tartalom miként kapcsolódik a mindennapi élethez, a fogyasztókhoz vagy a vállalatok döntéseihez, ugyanaz a szakmai tudás már kereshetővé válik a Google-ben, hivatkozhatóvá a sajtóban és hasznossá az olvasók számára.
A feladat mindenhol ugyanaz: megtalálni azt a kérdést, amely valóban érdekli az embereket, aztán a szakmai tudást úgy kibontani, hogy az hiteles maradjon, ugyanakkor szélesebb közönség számára is érthetővé váljon.
Az elmúlt hónapok során tulajdonképpen mindig ugyanaz történt. Nem mi találtuk ki a történetet, nem új információt hoztunk létre, hanem olyan kérdéseket tettünk fel, amelyek lehetővé tették, hogy a már meglévő szakmai tudás kilépjen a saját közegéből, olyan szerkezetbe kerüljön, amelyet már nemcsak a szakma, hanem a keresőmotorok, az újságírók és az olvasók is értelmezni tudtak.
A feladat nem csak a megfelelő tartalom előállítása volt, hanem egyfajta… fordítás! Igen, szó szerint lefordítottuk a tudást a célcsoportok (legyen az B2B vagy B2C) nyelvére, értelmezhetővé tettük a Google és az AI algoritmusa számára, megfogalmaztuk „közösségi médiásan”, illetve úgy is, hogy a sajtó képviselői is érdekesnek találják.
Mit tanultunk a médiáról?
És ha már média. Az elmúlt hónapok egyik legfontosabb tapasztalata az volt, hogy a szerkesztőségeket nem elsősorban a szakmai téma érdekli, hanem az a kérdés, amelyre a cikk választ ad. Egy laboratóriumi vizsgálat, egy bírósági ítélet vagy egy műszaki fejlesztés önmagában ritkán hír.
Ha azonban egy olyan problémára reagál, amely sokakat érint – például mit jelent egy címkén a „protein” felirat, mikor fizet a biztosító, mi lesz a devizahitelesekkel, mit jelent az új EU-rendelet az egyszer használatos műanyagedények kivezetésével kapcsolatban, vagy hogyan változik a fővárosi ivóvíz minősége – az adott cikk akár országos érdeklődésre is számot tarthat. A jó szakmai kommunikáció nem leegyszerűsíti a tudást, hanem megtalálja hozzá a megfelelő nézőpontot.
Mit tanultunk a keresőkről?
A Google és az olvasók meglepően hasonló kérdéseket tesznek fel. Nem laboratóriumi módszereket, jogszabályszámokat vagy technológiai leírásokat keresnek, hanem válaszokat a saját problémáikra. Éppen ezért minden cikket úgy építettünk fel, hogy valós kérdésből induljon ki, miközben a válasz végig szakmailag megalapozott marad. Tapasztalatunk szerint ez a szerkesztői szemlélet egyszerre segíti a keresőoptimalizálást, a sajtómegjelenéseket és az olvasói bizalom építését.
Mit tanultunk önmagunkról?
Talán ez volt az első fél év legfontosabb tanulsága. Ma már nem egy-egy jól sikerült cikkben gondolkodunk, hanem egy működő rendszerben. Olyan folyamatot építettünk fel, amely képes különböző iparágak szakmai tudását következetesen feldolgozni, közérthetővé és láthatóvá tenni.
Az 55 elkészült cikk és a több mint 130 médiamegjelenés nem csupán eredmény, hanem annak bizonyítéka, hogy ez a módszer üzembiztosan működik. Ez ad önbizalmat ahhoz, hogy a jövőben még több tudásalapú vállalat, szakmai szervezet, felsőoktatási intézmény, kutatóintézet, ipari cég kommunikációs feladatait is felelősséggel vállaljuk.
Az elmúlt fél évben sok partnerrel dolgoztunk együtt, sok különböző iparágban. Egy dolog azonban nem változott. Minden sikeres projekt egy jó beszélgetéssel kezdődött.
