Az Európai Unió új csomagolási rendelete (PPWR) csak 2026 augusztusától válik teljes körűen alkalmazandóvá, az Európai Bizottság azonban már előtte módosította egyik legfontosabb előírását. A Körkörös.hu bemutatja, miért kaptak felmentést a raklapfóliák és pántolóhevederek a 100 százalékos újrahasználati kötelezettség alól, és mit árul el ez a körforgásos gazdaság gyakorlati kihívásairól.
Az esővíz értékes erőforrás, de a tetőről nemcsak víz érkezik a tartályba. Por, pollen, falevél, rovarok és más szennyeződések is bekerülhetnek a rendszerbe. A HYDROKING szakértőjével bemutatjuk, miért az előszűrés az egyik legfontosabb eleme egy hosszú távon megbízható esővíz-hasznosító rendszernek.
A Körkörös.hu cikke arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarország vízproblémájának egyik legfőbb oka nem a víz eltűnése, hanem az, hogy nem tudjuk megfelelően megtartani a lehulló csapadékot. A klímaváltozás hatásai, a tájhasználat és a gyors vízelvezetés együttesen növelik az aszályok kockázatát. A hosszú távú megoldást a természetes vízmegtartásra épülő, fenntartható vízgazdálkodási rendszerek jelenthetik.
Egy átlagos családi ház tetejére évente akár 50–80 ezer liter csapadék is érkezhet. A szakemberek szerint mégsem az a legfontosabb kérdés, mekkora esővíztartályt választunk, hanem az, hogyan tudjuk a lehulló vizet hosszú távon hasznosítani és kezelni. Az esővízhasznosítás ugyanis nem egy tartálynál, hanem egy jól átgondolt rendszerben kezdődik.
Az egyszer használatos ételdobozok kényelmét nehéz felülmúlni, mégis egyre több országban terjednek az újrahasználható csomagolásokra épülő edénymegosztó rendszerek. A Körkörös.hu elemzése bemutatja, hogyan működnek a sikeres modellek Németországban, az Egyesült Államokban és Ázsiában, és milyen tanulságokat hordoznak Magyarország számára.
A klímaváltozás, a gyakoribb villámárvizek és a hosszabb aszályos időszakok miatt egyre nagyobb figyelem irányul a csapadékvíz helyben tartására. Miközben évtizedeken át az volt az uralkodó szemlélet, hogy az esővizet a lehető leggyorsabban el kell vezetni, ma már egyre több szakember szerint a szikkasztás és a helyi vízvisszatartás lehet a fenntartható vízgazdálkodás egyik kulcskérdése.
A műanyagszennyezésről szóló vitákban ritkán kerül szóba a divatipar, pedig a ruházati termékek jelentős része műanyagalapú szálakból készül. A Körkörös.hu cikke bemutatja, hogyan kapcsolódik össze a fast fashion, a textilhulladék és a mikroműanyag-szennyezés, valamint milyen változásokat sürget az Európai Unió.
A modern gazdaság egyik alapvető ellentmondása, hogy miközben technológiailag egyre fejlettebb termékeket gyártunk, azok jelentős része egyre nehezebben javítható. A
Az ESG sokáig kommunikációs tér volt – ma egyre inkább működési kényszerré válik. Ez az írás azt mutatja meg, hogyan szűkül a „zöld” narratívák tere, és miért kerülnek a történetek helyére az adatok.
A Körkörös.hu utánajárt, hogy a PFAS-korlátozás valóban tisztább rendszert hoz-e, vagy inkább egy újabb anyagkísérlet kezdetét.
A digitális termékútlevél célja, hogy a termékekhez kapcsolódó adatok végigkísérjék azok teljes életútját. A Körkörös.hu utánajárt, mit jelent ez a gyakorlatban.
Bár a feltüntetett tömeg stimmel, a látvány mégis becsapós: a termék sokkal nagyobbnak látszik a polcon, mint valójában. Ez önmagában is fontos fogyasztóvédelmi kérdéseket vet fel, a Körkörös.hu legfrissebb cikkéből azonban az is kiderül, hogy a nagyobb csomagolás jelentősen nagyobb környezeti kárt is okoz!
Már most érdemes átállniuk a vendéglátóknak. Az Edinburgh-i Egyetem nemrég publikált adatvezérelt kutatása szerint a visszaváltható poharak és ételdobozok alkalmazásával a hulladék akár 92 százalékkal csökkenthető. A Körkörös.hu legfrissebb cikkében bemutatott tanulmány másik fontos üzenete, hogy a korai átállás nemcsak környezetvédelmi szempontból indokolt, hanem mérhető előnyöket is hoz, és stratégiai lehetőséget jelent a vendéglátók számára a fenntartható működés és a vásárlói bizalom erősítésére.
Így készülhetnek a hazai vendéglátók 2026-ra: A fenntarthatóság kérdése a vendéglátásban már régóta nem csupán a szívószálak elhagyásáról szól. Az Európai Unió új csomagolási rendelete, a Packaging and Packaging Waste Regulation (PPWR) (EUR-Lex összefoglaló), alapjaiban írja át a játékszabályokat: 2026-tól ugyanis kötelezővé válik az újrahasználható rendszerek alkalmazása. A Körkörös.hu utánajárt: ez a változás nemcsak a környezetvédelmi szakemberek álma, hanem egy szigorú jogszabályi keret is, amelyre a gyártóknak, a szolgáltatóknak és a fogyasztóknak is fel kell készülniük.
Sokáig abban a “megnyugtató” hitben éltünk, hogy a (mikro)plasztik-szennyezés elsősorban a távoli óceánokban okoz súlyos ökológiai problémát, és elsősorban a tengeri élővilágot érinti közvetlenül. 2026-ra azonban a tudomány bebizonyította, hogy a helyzet ennél sokkal kiterjedtebb: a légkör a mikroműanyagok globális „autópályájává” vált, ahonnan láthatatlanul hull vissza ránk a saját szemetünk. A Körkörös.hu összefoglalójából kiderül, hogy a folyamat globális, a széláramlatok kontinenseken át szállítják a mikroszkopikus szemcséket, így mérhettek már kutatók jelentős szennyezést az Antarktiszon vagy éppen a Himalája csúcsain is.
A körforgásos modellre való átállás ma már nem csak környezetvédelmi opció, hanem a gazdasági túlélés záloga is. Ahogy a globális nyersanyaghiány és a klímaválság hatásai súlyosbodnak, a lineáris gazdaság fenntarthatatlansága is egyre nyilvánvalóbb. Vajon a 2026-os év valóban meghozza-e a várva várt áttörést? A Körkörös.hu évindító összeállításában bemutatja azokat a várható jogszabályi, hatósági és rendszerszintű változásokat, amelyek az idén hozzájárulhatnak a körforgásos gazdaság felé vezető fordulathoz.
A többrétegű, kompozit műanyagok nélkül ma nincs autóipar, elektronika vagy élelmiszer-csomagolás – az újrahasznosításukat azonban a legtöbb esetben még mindig nem tudjuk megoldani. Bár egyre több innováció bukkan fel, köztük egy magyar példa is, a körkörösség továbbra is csak távoli cél. A Körkörös.hu áttekinti, miért jelentenek ekkora problémát ezek az anyagok, milyen kutatási irányokban látni áttörést, és mit tesz – vagy mulaszt el – a politika.
Elviteles műanyagdoboz, csomagolópapír a hamburgeren, tűzoltóhab vagy esőkabát: a közös bennük, hogy mind tartalmazhatják a hírhedt „örök életű anyagokat”.
A telefontokok környezeti hatása jelentős mértékben függ attól, milyen anyagból készülnek.
Az Amerikai Kémiai Társság ES&T Water című folyóiratában megjelent friss tanulmány szerint a műanyagedények és eszközök mosogatógépben történő mosása során plasztikrészecskék milliárdjai kerülnek a szennyvízbe.
A világ óceánjai és tengerei közül a Földközi-tengerben úszik arányosan a legtöbb műanyag és mikroplasztik.
Mi a baj a természetvédelem és a környezetvédelem kifejezésekkel? Hogyan hordozzuk magunkban az őstengert a mai napig mindannyian? Hány különböző
Különösen fontos az egyszer használatos műanyagtermékek forgalmának és használatának minimalizálása, újrahasznosítása – ez az arány Magyarországon továbbra is alacsony
A greenwashing (magyarul: zöldre festés) során környezetbarátabbnak állítanak be egy üzletpolitikát vagy konkrét terméket, mint amilyen az valójában
Egy rágcsálókon végzett kínai kutatás eredménye szerint az egyszer használatos műanyagedények melegítésekor veszélyes vegyi anyagok juthatnak a bennük tárolt élelmiszerekbe és ivóvízbe.
Magyarországon elsőként végzett mikroműanyag-vizsgálatot egy független laboratórium. Kiderült, hogy jelentős, az európai mérésekhez hasonló mennyiségű mikroműanyag található a Tiszában is.
Lassú az átállás a körforgásos gazdaságban – állítja egybehangzóan a Környezetvédő Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége által tavaly kiadott, Zöldgazdaság című szakmai tanulmánykötet több szerzője is.
