Sokáig abban a “megnyugtató” hitben éltünk, hogy a (mikro)plasztik-szennyezés elsősorban a távoli óceánokban okoz súlyos ökológiai problémát, és elsősorban a tengeri élővilágot érinti közvetlenül. 2026-ra azonban a tudomány bebizonyította, hogy a helyzet ennél sokkal kiterjedtebb: a légkör a mikroműanyagok globális „autópályájává” vált, ahonnan láthatatlanul hull vissza ránk a saját szemetünk. A Körkörös.hu összefoglalójából kiderül, hogy a folyamat globális, a széláramlatok kontinenseken át szállítják a mikroszkopikus szemcséket, így mérhettek már kutatók jelentős szennyezést az Antarktiszon vagy éppen a Himalája csúcsain is.

A körforgásos modellre való átállás ma már nem csak környezetvédelmi opció, hanem a gazdasági túlélés záloga is. Ahogy a globális nyersanyaghiány és a klímaválság hatásai súlyosbodnak, a lineáris gazdaság fenntarthatatlansága is egyre nyilvánvalóbb. Vajon a 2026-os év valóban meghozza-e a várva várt áttörést? A Körkörös.hu évindító összeállításában bemutatja azokat a várható jogszabályi, hatósági és rendszerszintű változásokat, amelyek az idén hozzájárulhatnak a körforgásos gazdaság felé vezető fordulathoz.

A többrétegű, kompozit műanyagok nélkül ma nincs autóipar, elektronika vagy élelmiszer-csomagolás – az újrahasznosításukat azonban a legtöbb esetben még mindig nem tudjuk megoldani. Bár egyre több innováció bukkan fel, köztük egy magyar példa is, a körkörösség továbbra is csak távoli cél. A Körkörös.hu áttekinti, miért jelentenek ekkora problémát ezek az anyagok, milyen kutatási irányokban látni áttörést, és mit tesz – vagy mulaszt el – a politika.

Elviteles műanyagdoboz, csomagolópapír a hamburgeren, tűzoltóhab vagy esőkabát: a közös bennük, hogy mind tartalmazhatják a hírhedt „örök életű anyagokat”.

A telefontokok környezeti hatása jelentős mértékben függ attól, milyen anyagból készülnek.

Az Amerikai Kémiai Társság ES&T Water című folyóiratában megjelent friss tanulmány szerint a műanyagedények és eszközök mosogatógépben történő mosása során plasztikrészecskék milliárdjai kerülnek a szennyvízbe.

A világ óceánjai és tengerei közül a Földközi-tengerben úszik arányosan a legtöbb műanyag és mikroplasztik.

Mi a baj a természetvédelem és a környezetvédelem kifejezésekkel? Hogyan hordozzuk magunkban az őstengert a mai napig mindannyian? Hány különböző

Különösen fontos az egyszer használatos műanyagtermékek forgalmának és használatának minimalizálása, újrahasznosítása – ez az arány Magyarországon továbbra is alacsony

A greenwashing (magyarul: zöldre festés) során környezetbarátabbnak állítanak be egy üzletpolitikát vagy konkrét terméket, mint amilyen az valójában

Egy rágcsálókon végzett kínai kutatás eredménye szerint az egyszer használatos műanyagedények melegítésekor veszélyes vegyi anyagok juthatnak a bennük tárolt élelmiszerekbe és ivóvízbe.

Magyarországon elsőként végzett mikroműanyag-vizsgálatot egy független laboratórium. Kiderült, hogy jelentős, az európai mérésekhez hasonló mennyiségű mikroműanyag található a Tiszában is.

Lassú az átállás a körforgásos gazdaságban – állítja egybehangzóan a Környezetvédő Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége által tavaly kiadott, Zöldgazdaság című szakmai tanulmánykötet több szerzője is.

Csőeleji megoldásokkal, összehangolt, hosszú távú döntésekkel behozható a lemaradás. Interjú Hankó Gergely természetvédelmi mérnök-közgazdásszal.

Radikálisan csökkenhet a plasztikhulladékok jelentős részét kitevő műanyagpellet mennyisége a jövőben. Az összes globális műanyagszennyezés feléért mindössze 56 nagyvállalat felelős. Hogyan járul hozzá a palackhoz rögzített műanyagkupak a szennyezés csökkentéséhez?

Óvatosan bizonyos fekete konyhai műanyagedényekkel: a belőlük kioldódó égésgátló anyagok ugyanis veszélyesek, és ráadásul nincs is rájuk semmi szükség.

Hiába jelenti már most a műanyagszennyezés korunk egyik legégetőbb környezetvédelmi kihívását, a globális műanyagtermelés évről évre növekszik, ahogy az előrejelzések szerint a környezetbe kerülő plasztikok száma is drasztikusan megemelkedik a jövőben.