Esővízzel mosni? Esővízzel lehúzni a WC-t? Elsőre talán szokatlanul hangzik, pedig egy jól megtervezett esővízhasznosító rendszerrel egy családi ház ivóvízfogyasztásának akár 57 százaléka is kiváltható. A kert öntözése mellett a WC-öblítéshez, a mosáshoz vagy akár a takarításhoz sincs szükség ivóvíz-minőségű vízre – csupán egy megfelelően megtervezett rendszerre.
A klímaváltozás hatására egyre hosszabb száraz időszakokkal és egyre szélsőségesebb csapadékeloszlással kell számolnunk. Egy-egy nyári zápor rövid idő alatt hatalmas mennyiségű vizet hoz, amelynek jelentős része néhány perc alatt elhagyja a telkeket, miközben hetekig tartó aszályokkal is szembe kell néznünk. Nem véletlen, hogy egyre több településen írják elő a csapadékvíz helyben tartását, és egyre több család gondolkodik el azon, hogyan tudná hasznosítani a saját telkére lehulló esőt.
A HYDROKING több mint húsz éve foglalkozik vízgépészettel, szakembereik tapasztalata szerint pedig egyre nagyobb az érdeklődés az esővíz-hasznosítás iránt. Ezért indították el a Szunyogh Content Studióval közösen edukatív sorozatukat, amelynek célja: közérthetően bemutatni, hogyan épül fel egy jól működő rendszer, és milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a tervezés során.
Mire használható az összegyűjtött esővíz?
Sokan úgy gondolják, hogy az esővíz gyűjtése elsősorban a kert locsolásáról szól. Valójában azonban egy jól megtervezett esővízhasznosító rendszer ennél jóval többre képes.
Egy átlagos családi házban a vezetékes ivóvíz jelentős részét olyan célokra használjuk fel, amelyekhez valójában nincs szükség ivóvíz-minőségű vízre. A WC-öblítés, a mosás, a kert öntözése vagy akár a takarítás is biztonságosan megoldható megfelelően szűrt és tárolt esővízzel.
A szakirodalmi adatok szerint egy családi ház teljes vízfogyasztásának akár 50–57 százaléka is kiváltható összegyűjtött csapadékvízzel. Ez nemcsak a vízdíjat csökkentheti, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy kevesebb ivóvizet használjunk fel olyan feladatokra, amelyekhez erre valójában nincs szükség.
Egy jól működő rendszer egymásra épülő elemekből áll
A vízgépészeti szakértők segítségével készült edukatív cikksorozatunkban eddig végigkísértük a csapadék útját a tetőtől a tartályig: bemutattuk az esővíztartály kiválasztásának szempontjait és a megfelelő szűrés jelentőségét, illetve a szikkasztás szerepét. A mai cikkünk főszereplője az az elem, amely életre kelti az egész rendszert: a szivattyú.
Az esővíztartály méretét mindig az adott épülethez, a tetőfelülethez és a várható vízigényhez érdemes igazítani. Az összegyűjtött víznek hosszú távon is megfelelő minőségűnek kell maradnia, ezért elengedhetetlen a megfelelő szűrés, amely az egész rendszer működésére hatással van.
Ahhoz pedig, hogy a víz eljusson a WC-hez, a mosógéphez vagy az öntözőrendszerhez, szükség van egy megfelelő szivattyúra, amely biztosítja a megfelelő víznyomást, és összeköti a tárolót a felhasználási pontokkal.
Nem minden szivattyú készült ugyanarra a feladatra
A hétköznapi szóhasználatban hajlamosak vagyunk minden vízmozgató berendezést egyszerűen szivattyúnak nevezni, a vízgépészetben azonban ezek egészen eltérő feladatokat látnak el.
Dienes Gábor, a HYDROKING ügyvezetője szerint az egy gyakori félreértés, hogy sokan összekeverik az átemelő szivattyúkat az esővízhasznosító rendszerekben alkalmazott nyomásfokozó szivattyúkkal.
– Átemelő szivattyúra akkor van szükség, amikor a vizet – például egy túlfolyás esetén – nem tudjuk gravitációsan elvezetni. Ilyenkor a cél az, hogy a tározóból vagy szívótérből minél gyorsabban továbbítsa a vizet oda, ahová kell. Ezek a szivattyúk nagy térfogatárammal dolgoznak, ugyanakkor viszonylag kis nyomást állítanak elő.
Az esővízhasznosításnál azonban egészen más a feladat.
– Itt nem a víz elvezetése, hanem a felhasználása a cél. Az öntözőrendszernek, a WC-öblítésnek vagy akár a mosógépnek megfelelő víznyomásra van szüksége, ezért ezekben a rendszerekben nyomásfokozó szivattyúkat alkalmazunk. Ezek kisebb térfogatárammal dolgoznak, ugyanakkor képesek biztosítani azt a nyomást, amely a kényelmes használathoz szükséges.
Minden ingatlan más, ezért nincs univerzális megoldás
Hogy egy esővíz-hasznosító rendszerben pontosan milyen szivattyúra van szükség, azt mindig az adott helyszín adottságai határozzák meg. Nem mindegy, mekkora távolságra kell eljuttatni a vizet, hány felhasználási pontot kell kiszolgálnia a rendszernek, milyen szintkülönbségekkel kell számolni, vagy hogy kizárólag a kert öntözéséről van-e szó, esetleg a ház vízellátásába is bekapcsoljuk az összegyűjtött csapadékvizet.
A HYDROKING szakemberei ezért mindig a teljes rendszer működését vizsgálják.
Tapasztalataik alapján a családi házas rendszereknél a többfokozatú búvárszivattyúk számos előnyt kínálnak. Mivel közvetlenül a tartályban működnek, nincs szívóoldali problémájuk, nem kell a rendszert légteleníteni, és külön gépészeti akna kialakítására sincs szükség. A korszerű berendezések automatikus nyomásérzékelő vezérléssel, szárazonfutás elleni védelemmel és beépített hővédelemmel is rendelkeznek, a speciális úszós szívócső pedig mindig a tartály tisztább vízrétegéből emeli ki a vizet.
Ezek első látásra apró műszaki részleteknek tűnhetnek, hosszú távon azonban jelentősen befolyásolják a rendszer megbízhatóságát és élettartamát.
A cél a jól működő rendszer
Az esővízhasznosítás sikere végső soron nem egyetlen berendezésen múlik. A szikkasztás, a megfelelő méretű tartály, a szűrés, a nyomásfokozó szivattyú és a vezérlés együtt alkotnak olyan rendszert, amely képes kiváltani a vezetékes ivóvizet ott, ahol arra valójában nincs szükség.
Ha ezek az elemek jól illeszkednek egymáshoz, a rendszer szinte észrevétlenül végzi a feladatát. Megnyitjuk a kerti csapot, elindítjuk az öntözést vagy lehúzzuk a WC-t, és az összegyűjtött esővíz automatikusan a helyére kerül.
Mivel minden telek, minden épület és minden felhasználási igény más, valóban jól működő esővízhasznosító rendszert csak egyedi tervezéssel lehet kialakítani. Éppen ezért érdemes már a tervezés első lépéseinél szakember segítségét kérni.
A jól megválasztott rendszerelemek nemcsak a beruházás megtérülését javítják, hanem hozzájárulnak ahhoz is, hogy hosszú távon kevesebb ivóvizet használjunk, alacsonyabb legyen a vízszámlánk, és tudatosabban gazdálkodjunk az egyik legfontosabb természeti erőforrásunkkal.
