Károkozás esetén is behajtható a több milliós összeg, még akkor is, ha lejárt a kötelező
Hamarosan kezdődik a nyaralási szezon, ilyenkor magyarok tízezrei indulnak autóval Ausztriába, Horvátországba vagy éppen Olaszországba. A legtöbben természetesnek veszik, hogy ha baj történik, a biztosító majd rendezi a károkat. De mi történik akkor, ha kiderül, hogy a járműnek nincs érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása, ráadásul mi okoztuk a balesetet? A JogLabor egy megtörtént eseten keresztül mutatja be, hogy a nemzetközi biztosítói hálózat igenis működik.
Ausztriában egy magyar üzembentartó tulajdonában álló tehergépkocsi összeütközött egy osztrák járművel, amely jelentős károkat szenvedett. A magyar jármű nem rendelkezett érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással, sőt a teherautót korábban már a forgalomból is kivonták.
Első hallásra sokan azt gondolhatnák, hogy a károsult rendkívül nehéz helyzetbe került: ha nincs biztosító, kitől követelje a kártérítést?
A JogLabor a baleseti kárrendezési és biztosítási ügyekben jelentős tapasztalattal rendelkező Karkosák Ügyvédi Iroda szakértőinek segítségével járt utána az ügynek, amely jól mutatja: a külföldön okozott baleseteknél sem lehet kibújni a felelősség alól. A károsult megkapja a pénzét – a kérdés csak az, hogy végül ki fizeti ki a számlát.
A legtöbben nem tudják, de igenis létezik védőháló
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény alapján a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) működteti az úgynevezett Kártalanítási Számlát, amleynek célja, hogy a vétlen károsult akkor se maradjon kártérítés nélkül, ha a károkozó járműnek nincs érvényes biztosítása, vagy ha a károkozó személye nem ismert.
A MABISZ ilyenkor a törvény alapján megtéríti a kárt, a jogalkotó ugyanis abból indult ki, hogy a vétlen károsultat nem érheti hátrány pusztán azért, mert a károkozó elmulasztotta a biztosítás megkötését vagy fenntartását.
A konkrét ügyben ez úgy alakult, hogy első lépésként az osztrák károsult biztosítója megtérítette saját ügyfele kárát. A háttérben ezt követően működésbe lépett a nemzetközi kárrendezési rendszer: az osztrák biztosító és a magyar fél közötti elszámolás során a MABISZ megtérítette a külföldi biztosító által kifizetett összeget. Az osztrák autósnak tehát nem kellett Magyarországon pereskednie vagy a károkozó után futnia. A rendszer gondoskodott arról, hogy megkapja a kártérítést.
Az ügy azonban itt még nem ért véget!
Miután a MABISZ kifizette a több millió forintos kártérítést, jogosulttá vált annak visszakövetelésére a felelős üzembentartótól (a jog ezt nevezi megtérítési igénynek). A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a károsult ugyan megkapja a pénzét, de a végén a biztosítás nélkül közlekedő üzembentartó vagy vezető fizeti meg a teljes számlát.
A MABISZ pert indított a magyar üzembentartóval szemben. Az alperes vitatta a felelősségét, és arra hivatkozott, hogy a baleset körülményei nem tisztázottak megfelelően. A bíróság azonban más következtetésre jutott.
A rendelkezésre álló bizonyítékok – köztük a baleseti bejelentő, a fényképfelvételek és az igazságügyi szakértő véleménye – alapján megállapította, hogy a balesetet a biztosítással nem rendelkező magyar jármű okozta.
Az elsőfokú bíróság kimondta: a MABISZ jogszerűen térítette meg a külföldi károsult kárát, és jogszerűen követeli vissza az általa kifizetett összeget, valamint a kárrendezés során felmerült költségeket. A másodfokon eljáró törvényszék helybenhagyta az ítéletet, és egy további fontos körülményre is felhívta a figyelmet: az üzembentartó nem jelentette be a balesetet, nem szolgáltatta a kárrendezéshez szükséges adatokat, és nem működött együtt a káresemény körülményeinek tisztázásában. A bíróság szerint az ebből eredő bizonyítási nehézségek sem a MABISZ-t terhelhetik.
Mi az ügy legfontosabb tanulsága mindannyiunk számára?
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás hiánya nem mentesít minket a kárrendezés kötelezettsége alól külföldön sem, a nemzetközi kárrendezési rendszer ugyanis valóban működik. A vétlen károsultak akkor sem maradnak segítség nélkül, ha a balesetet egy biztosítás nélküli külföldi jármű okozza.
Egyetlen külföldi baleset is több millió forintos fizetési kötelezettséget eredményezhet a károkozó, illetve az üzembentartó oldalán. A külföldi utazások előtt ezért az autó műszaki állapota, okmányai, kötelező felszerelései mellett semmiképpen se felejtsük el ellenőrizni, hogy a gépjármű valóban rendelkezik-e érvényes felelősségbiztosítással.
Mi van akkor, ha fordított a helyzet?
A JogLabor korábban egy olyan ügyet is bemutatott, amikor egy külföldi jármű okozott kárt Magyarországon, a károsult pedig hosszú éveken át próbálta megtalálni, kitől követelheti a kártérítést. Az eset jól mutatta, hogy nemzetközi baleseteknél a megfelelő jogi stratégia legalább olyan fontos lehet, mint maga a jogos követelés.
A két esetből egyértelműen kiderült: akár károsultként, akár károkozóként érintett valaki, a határokon átnyúló közlekedési baleseteknél érdemes időben szakértő segítséget kérni. Egyetlen rossz döntés vagy elmulasztott lépés ugyanis tetemes költségeket vonhat maga után, és évekre meghatározhatja a kárrendezés sorsát.
A külföldi balesetekkel kapcsolatos ügyek ugyanis sokszor jóval bonyolultabbak annál, mint amilyennek elsőre tűnnek. Ha hasonló helyzetbe kerül, érdemes minél hamarabb tisztázni, milyen jogai vannak, kitől követelhető a kártérítés, és milyen határidőkre kell figyelni. Ahogy a JogLabor korábbi esetei is mutatják: egy rossz döntés vagy elmulasztott lépés akár a teljes követelés sorsát eldöntheti.
