Négy gyermek maradt az édesanyjával a szülők különválása után, miközben az apa kapcsolattartása egyre nehezebbé vált. Első fokon még az anya gyakorolhatta a szülői felügyeletet, másodfokon azonban mind a négy gyermek az apához került. A JogLabor cikke bemutatja, mi vezetett a fordulathoz, és milyen jelentősége lehet a kapcsolattartás tartós akadályozásának a bíróság döntésében.
Egy friss kutatás szerint biológiailag lebomló mikroműanyag és antibiotikumok együttes jelenlétében jelentősen feldúsulhatnak az antibiotikum-rezisztenciához kapcsolódó gének a talajban. A Körkörös.hu által ismertetett eredmények arra mutatnak rá, hogy a „biológiailag lebomló” besorolás önmagában nem jelent teljes problémamegoldást.
Ugyanaz a termék, mégis mintha más lenne az íze. Az élelmiszerek érzékszervi vizsgálata kontrollált körülmények között értékeli az ízt, illatot, színt, állagot és megjelenést – és közben maga az ember válik a vizsgálat egyik „műszerévé”.
Nem minden víz egyforma – és nem mindegy, hogyan nevezzük. Mi a különbség az esővíz, a szürkevíz, a feketevíz, a szennyvíz, az ivóvíz és a tűzivíz között? Dienes György, a Hydro-King Kft. szakértője segít rendet tenni a fogalmak között, és azt is megmutatja, hogyan csökkenthető esővíz-hasznosítással az ivóvíz-felhasználás.
Az esővizet évezredek óta gyűjtjük, ma mégis újra meg kell tanulnunk megtartani. Mit tanulhatunk elődeinktől, és miért válik egyre fontosabbá a víz helyben tartása akkor is, ha egyre kevesebb a csapadék? Dienes György mérnök szakmai előadásai alapján keressük a válaszokat.
Három halálos áldozatot is követelt a Linz térségében kialakult Legionella-járvány, a vizsgálatok pedig több hűtőberendezésre is kiterjednek. A hűtőtornyok azért jelenthetnek különleges kockázatot, mert a baktériumot tartalmazó finom vízpermet a levegőben akár több kilométerre is eljuthat.
Az újrahasznosítással nemcsak értékes nyersanyagokat tarthatunk körforgásban: a műanyagokban található káros adalékanyagok és szennyeződések is tovább kerülhetnek egyik termékből a másikba. Egy friss nemzetközi kutatás olyan problémás vegyületeket azonosított, amelyeket elsőként kellene kizárni a körforgásból.
Egy autóbuszos vállalkozás baleset után az olcsóbb megoldást választotta: cserebusz bérlése helyett megjavította egy korábban üzemen kívül helyezett saját járművét. A biztosító mégsem térítette meg a költséget. Hogyan lehet jogilag rosszabb döntés az, ami üzletileg észszerűbb és olcsóbb? Egy tanulságos eset a kártérítés határairól.
Az étrend-kiegészítőknél nem elég tudni, mi szerepel a címkén – az is kérdés, mi található ténylegesen a kapszulában. A Laborhírek számára készített legújabb cikkünk a J.S. Hamilton független laboratórium szakértőinek segítségével mutatja be, hogyan ellenőrizhető a vitaminok, ásványi anyagok és más komponensek valódi mennyisége, és miért nem jelent örök garanciát egyetlen megfelelő laboreredmény.
A gyanúsítás sem megtámadhatatlan: egy gazdasági büntetőügyben az ügyészség helyt adott a védelem panaszának, és kevesebb mint három hét alatt megszűnt az ügyvezető gyanúsítotti minősége. A JogLabor legfrissebb cikke egy konkrét ügyön keresztül mutatja be, miért nem jelent automatikusan bűncselekményt egy rossznak bizonyuló üzleti döntés, és miért lehet döntő jelentőségű a megfelelő védekezési stratégia már a nyomozás kezdetén.
Az idei aszály nemcsak a termés mennyiségét, hanem a növényvédelmi helyzetet is befolyásolja. A Laborhírek cikkében annak jártunk utána, jelenthet-e mindez nagyobb növényvédőszer-maradék kockázatot, és hogyan segít a több száz vegyületet vizsgáló laboratóriumi screening.
Egy friss dél-koreai kutatás szerint az egyszer használatos ételdobozokból lényegesen több mikroműanyag kerülhet az ételbe, mint a többször használható edényekből. Egy tipikus ételrendelés csomagolása akár több tucat részecskét is kibocsáthat, a rendszeres rendeléssel pedig a kitettség éves szinten több ezer részecskére nőhet. A kutatás eredményei újabb érvet jelentenek az egyszer használatos csomagolások kiváltása és a tartós, visszaváltható edényrendszerek mellett.
A füstölt hal egészséges és értékes élelmiszer, a füstölési technológia során azonban rákkeltő PAH-vegyületek is bekerülhetnek a termékbe. Megmutatjuk, hogyan keletkeznek ezek az anyagok, milyen szigorú határértékek vonatkoznak rájuk, és hogyan ellenőrzik a füstölt halak biztonságát az akkreditált laboratóriumok.
A vízválság kezelésében egyre nagyobb figyelmet kap egy új megközelítés: a csapadékvizet nem problémának, hanem helyben hasznosítható erőforrásnak kell tekinteni. A HYDROKING vízépület-gépészeti szakértőinek közreműködésével, a Szunyogh Content Stúdió által készített edukatív szakmai cikk azt mutatja be, hogy a fenntartható vízgazdálkodás nemcsak országos léptékű fejlesztésekkel, hanem az ingatlanok szintjén is elkezdődhet.
A laboratóriumi jegyzőkönyvekben szereplő számok mögött összetett szakmai munka, precíz mintaelőkészítés, korszerű műszerek és mindenekelőtt a laboratóriumi szakemberek tudása áll. A Laborhírek cikke bemutatja, hogyan lesz egy mintából hiteles vizsgálati eredmény, és miért nem elegendő önmagában egy mérési adat a megfelelő szakmai következtetéshez.
Esővízzel mosni? Esővízzel lehúzni a WC-t? Elsőre talán szokatlanul hangzik, pedig egy jól megtervezett esővízhasznosító rendszerrel egy családi ház ivóvízfogyasztásának akár 57 százaléka is kiváltható. Megmutatjuk, hogyan jut el az összegyűjtött esővíz a WC-hez, a mosógéphez vagy az öntözőrendszerhez.
Az Európai Unió új csomagolási rendelete (PPWR) csak 2026 augusztusától válik teljes körűen alkalmazandóvá, az Európai Bizottság azonban már előtte módosította egyik legfontosabb előírását. A Körkörös.hu bemutatja, miért kaptak felmentést a raklapfóliák és pántolóhevederek a 100 százalékos újrahasználati kötelezettség alól, és mit árul el ez a körforgásos gazdaság gyakorlati kihívásairól.
A prémium kutya- és macskaeledelek biztonságát nemcsak az összetevők, hanem a szemmel nem látható szennyezők is befolyásolják. A Laborhírek a J.S. Hamilton Hungaria szakértőivel mutatja be, milyen kockázatot jelenthetnek a mikotoxinok, a nehézfémek, a növényvédőszer-maradványok vagy a mikrobiológiai szennyezők, és hogyan garantálják a korszerű laboratóriumi vizsgálatok az állateledelek biztonságát.
Mikor felel az állattartó egy kutyatámadásért, és milyen esetben járhat több millió forintos sérelemdíj? A JogLabor cikke egy jogerősen lezárt ügy tanulságain keresztül mutatja be a legfontosabb jogi kérdéseket és a bíróság döntésének indokait.
Az esővíz értékes erőforrás, de a tetőről nemcsak víz érkezik a tartályba. Por, pollen, falevél, rovarok és más szennyeződések is bekerülhetnek a rendszerbe. A HYDROKING szakértőjével bemutatjuk, miért az előszűrés az egyik legfontosabb eleme egy hosszú távon megbízható esővíz-hasznosító rendszernek.
A tojás kívülről lehet ép, tiszta és szagtalan, mégsem biztos, hogy mikrobiológiai szempontból kifogástalan. A Laborhírek cikke bemutatja, hogyan befolyásolhatja a tárolás, a hőmérséklet-ingadozás vagy a Salmonella jelenléte a tojás biztonságát, és milyen szerepet játszanak az akkreditált laboratóriumi vizsgálatok a rejtett kockázatok feltárásában.
Egy óvodai bántalmazás után derült ki, hogy az intézmény már korábban is tudott az agresszív viselkedésről, mégsem tett megfelelő lépéseket. A JogLabor egy megtörtént bírósági ügy alapján mutatja be, mikor állapítható meg az óvoda felelőssége, és milyen jogi következményekkel járhat az intézményi mulasztás.
A kalória-, cukor- és fehérjetartalom ma már alapvető információ a vásárlók számára, de vajon honnan származnak ezek az adatok? A Laborhírek cikke bemutatja a tápértékjelölés uniós szabályait, a laboratóriumi vizsgálatok szerepét, valamint azt is, hogyan igazolható, hogy a csomagoláson szereplő értékek valóban megfelelnek a termék összetételének.
Sokan csak a műszaki állapotot és az okmányokat ellenőrzik indulás előtt, pedig egy lejárt kötelező biztosítás külföldön is súlyos következményekkel járhat. A JogLabor egy valós bírósági ügyön keresztül mutatja be, hogyan működik a nemzetközi kárrendezési rendszer, és miért követelheti vissza a MABISZ a több millió forintos kártérítést a biztosítás nélkül közlekedő üzembentartótól.
Mit jelent valójában a protein felirat egy élelmiszeren? A Laborhírek cikke bemutatja, milyen uniós szabályok alapján használhatók a fehérjetartalomra vonatkozó állítások, hogyan ellenőrzik ezeket a laboratóriumok, és mire érdemes figyelni a fogyasztóknak a fehérjével dúsított termékek kiválasztásakor.
Mit tanulhat egy kommunikációs szakember egy vállalati kantinban? Meglepően sokat. Az elmúlt fél évben 55 szakmai cikket készítettünk, amelyekből több mint 130 médiamegjelenés született. De a legfontosabb felismerés nem a számokban rejlik, hanem abban, hogy a szakmai tudás csak akkor kezd el dolgozni, amikor sikerül közérthetővé, kereshetővé és láthatóvá tenni. Egy személyes történet arról, hogyan lett a kantinból a tartalommarketing egyik legfontosabb műhelye.
A Körkörös.hu cikke arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarország vízproblémájának egyik legfőbb oka nem a víz eltűnése, hanem az, hogy nem tudjuk megfelelően megtartani a lehulló csapadékot. A klímaváltozás hatásai, a tájhasználat és a gyors vízelvezetés együttesen növelik az aszályok kockázatát. A hosszú távú megoldást a természetes vízmegtartásra épülő, fenntartható vízgazdálkodási rendszerek jelenthetik.
