Egy friss kutatás szerint biológiailag lebomló mikroműanyag és antibiotikumok együttes jelenlétében jelentősen feldúsulhatnak az antibiotikum-rezisztenciához kapcsolódó gének a talajban. A Körkörös.hu által ismertetett eredmények arra mutatnak rá, hogy a „biológiailag lebomló” besorolás önmagában nem jelent teljes problémamegoldást.
Ugyanaz a termék, mégis mintha más lenne az íze. Az élelmiszerek érzékszervi vizsgálata kontrollált körülmények között értékeli az ízt, illatot, színt, állagot és megjelenést – és közben maga az ember válik a vizsgálat egyik „műszerévé”.
Nem minden víz egyforma – és nem mindegy, hogyan nevezzük. Mi a különbség az esővíz, a szürkevíz, a feketevíz, a szennyvíz, az ivóvíz és a tűzivíz között? Dienes György, a Hydro-King Kft. szakértője segít rendet tenni a fogalmak között, és azt is megmutatja, hogyan csökkenthető esővíz-hasznosítással az ivóvíz-felhasználás.
Három halálos áldozatot is követelt a Linz térségében kialakult Legionella-járvány, a vizsgálatok pedig több hűtőberendezésre is kiterjednek. A hűtőtornyok azért jelenthetnek különleges kockázatot, mert a baktériumot tartalmazó finom vízpermet a levegőben akár több kilométerre is eljuthat.
Az étrend-kiegészítőknél nem elég tudni, mi szerepel a címkén – az is kérdés, mi található ténylegesen a kapszulában. A Laborhírek számára készített legújabb cikkünk a J.S. Hamilton független laboratórium szakértőinek segítségével mutatja be, hogyan ellenőrizhető a vitaminok, ásványi anyagok és más komponensek valódi mennyisége, és miért nem jelent örök garanciát egyetlen megfelelő laboreredmény.
Az idei aszály nemcsak a termés mennyiségét, hanem a növényvédelmi helyzetet is befolyásolja. A Laborhírek cikkében annak jártunk utána, jelenthet-e mindez nagyobb növényvédőszer-maradék kockázatot, és hogyan segít a több száz vegyületet vizsgáló laboratóriumi screening.
Egy friss dél-koreai kutatás szerint az egyszer használatos ételdobozokból lényegesen több mikroműanyag kerülhet az ételbe, mint a többször használható edényekből. Egy tipikus ételrendelés csomagolása akár több tucat részecskét is kibocsáthat, a rendszeres rendeléssel pedig a kitettség éves szinten több ezer részecskére nőhet. A kutatás eredményei újabb érvet jelentenek az egyszer használatos csomagolások kiváltása és a tartós, visszaváltható edényrendszerek mellett.
A füstölt hal egészséges és értékes élelmiszer, a füstölési technológia során azonban rákkeltő PAH-vegyületek is bekerülhetnek a termékbe. Megmutatjuk, hogyan keletkeznek ezek az anyagok, milyen szigorú határértékek vonatkoznak rájuk, és hogyan ellenőrzik a füstölt halak biztonságát az akkreditált laboratóriumok.
A laboratóriumi jegyzőkönyvekben szereplő számok mögött összetett szakmai munka, precíz mintaelőkészítés, korszerű műszerek és mindenekelőtt a laboratóriumi szakemberek tudása áll. A Laborhírek cikke bemutatja, hogyan lesz egy mintából hiteles vizsgálati eredmény, és miért nem elegendő önmagában egy mérési adat a megfelelő szakmai következtetéshez.
A prémium kutya- és macskaeledelek biztonságát nemcsak az összetevők, hanem a szemmel nem látható szennyezők is befolyásolják. A Laborhírek a J.S. Hamilton Hungaria szakértőivel mutatja be, milyen kockázatot jelenthetnek a mikotoxinok, a nehézfémek, a növényvédőszer-maradványok vagy a mikrobiológiai szennyezők, és hogyan garantálják a korszerű laboratóriumi vizsgálatok az állateledelek biztonságát.
A tojás kívülről lehet ép, tiszta és szagtalan, mégsem biztos, hogy mikrobiológiai szempontból kifogástalan. A Laborhírek cikke bemutatja, hogyan befolyásolhatja a tárolás, a hőmérséklet-ingadozás vagy a Salmonella jelenléte a tojás biztonságát, és milyen szerepet játszanak az akkreditált laboratóriumi vizsgálatok a rejtett kockázatok feltárásában.
A kalória-, cukor- és fehérjetartalom ma már alapvető információ a vásárlók számára, de vajon honnan származnak ezek az adatok? A Laborhírek cikke bemutatja a tápértékjelölés uniós szabályait, a laboratóriumi vizsgálatok szerepét, valamint azt is, hogyan igazolható, hogy a csomagoláson szereplő értékek valóban megfelelnek a termék összetételének.
Mit jelent valójában a protein felirat egy élelmiszeren? A Laborhírek cikke bemutatja, milyen uniós szabályok alapján használhatók a fehérjetartalomra vonatkozó állítások, hogyan ellenőrzik ezeket a laboratóriumok, és mire érdemes figyelni a fogyasztóknak a fehérjével dúsított termékek kiválasztásakor.
A Körkörös.hu cikke arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarország vízproblémájának egyik legfőbb oka nem a víz eltűnése, hanem az, hogy nem tudjuk megfelelően megtartani a lehulló csapadékot. A klímaváltozás hatásai, a tájhasználat és a gyors vízelvezetés együttesen növelik az aszályok kockázatát. A hosszú távú megoldást a természetes vízmegtartásra épülő, fenntartható vízgazdálkodási rendszerek jelenthetik.
Egy kolbászról vagy felvágottról ránézésre gyakran lehetetlen megállapítani, pontosan milyen húsból készült. A modern laboratóriumi DNS-vizsgálatok azonban ma már feldolgozott termékekben is képesek kimutatni az egyes állatfajok genetikai nyomait, így segítve az élelmiszer-hitelesítést és a fogyasztók védelmét.
Mit ér a legmodernebb laboratóriumi műszer, ha a minta már eleve nem tükrözi a valóságot? A Laborhírek cikke arra világít rá, hogy a vizsgálatok pontossága gyakran már a mintavétel helyszínén eldől. A reprezentativitás, a szállítási körülmények és a dokumentáció ugyanolyan fontos részei a folyamatnak, mint maga a laboratóriumi mérés.
Az aszalt gyümölcsök és olajos magvak az egészséges táplálkozás kedvelt elemei, ugyanakkor láthatatlan kockázatokat is hordozhatnak. A Laborhírek cikke bemutatja, hogyan kerülhetnek mikotoxinok és nehézfémek ezekbe a termékekbe, és milyen szerepe van a laboratóriumi ellenőrzésnek az élelmiszerbiztonságban.
A Legionella baktérium nemcsak zuhanyzókban vagy használaton kívüli vízrendszerekben jelenthet kockázatot. A Laborhírek cikke bemutatja, miért tartoznak az ipari hűtőtornyok a Legionella-szabályozás kiemelten figyelt területei közé, és milyen szerepe van a laboratóriumi kockázatelemzésnek a megelőzésben.
Mennyi növényvédőszer maradhat a burgonyában, és mit mutatnak valójában a laborvizsgálatok? A Laborhírek cikke bemutatja, hogyan működik a modern növényvédelmi rendszer, és miért kulcsszereplők a laboratóriumok az élelmiszer-biztonságban.
A laboratóriumi eredmények mögött szigorú nemzetközi szabályrendszer áll. A Laborhírek legújabb cikke bemutatja az ISO 17025 szabványt, amely meghatározza, hogyan működnek az akkreditált laboratóriumok, és miként válik egy vizsgálati eredmény hiteles, visszakövethető bizonyítékká.
Egy frissen felbontott szósz furcsa illata, egy enyhén savanykás tejtermék vagy egy szokatlan utóízű készétel sokszor már azelőtt elárulja, hogy valami megváltozott, mielőtt a probléma látványossá válna. A Laborhírek.hu legfrissebb anyagában a J.S. Hamilton Hungaria Kft. szakértőinek segítségével jártunk utána, miért nélkülözhetetlenek ma is az érzékszervi vizsgálatok az élelmiszer-biztonságban, hogyan dolgoznak a képzett bírálók, és miért nem váltotta ki teljesen a technológia az emberi érzékszerveket.
A nyári szünet nemcsak üzemeltetési kérdés az oktatási intézményekben: a hetekig alig használt vízrendszerekben megnőhet a Legionella baktérium elszaporodásának kockázata. A Szunyogh Content cikke a J.S. Hamilton szakértőinek segítségével mutatja be, hogyan válhatnak veszélyforrássá a pangó vízzel érintett rendszerek, miért kritikus az újranyitás időszaka, és hogyan segíthet a laboratóriumi kockázatelemzés a megelőzésben.
A dopping ma már nem feltétlenül tudatos csalás kérdése: tiltott anyagok akár hétköznapi étrend-kiegészítőkből is bekerülhetnek a szervezetbe. A Szunyogh Content a Laborhírek.hu számára készített cikke a J.S. Hamilton szakértőinek segítségével mutatja be, hogyan válhatnak a nem megfelelően ellenőrzött termékek doppingkockázattá, milyen egészségügyi veszélyeket hordozhatnak, és hogyan képesek a modern laboratóriumok kimutatni akár nyomnyi mennyiségben is a tiltott vegyületeket.
Több mint 100 riasztás egy év alatt: a nehézfémek az élelmiszerekben továbbra is valós kockázatot jelentenek. Egy szakmai cikk nemcsak bemutatja a problémát, hanem a mérés és kontroll szerepére is ráirányítja a figyelmet.
A legtöbb fontos folyamat nem látható – mégis el kell tudni magyarázni. Ez a példa azt mutatja meg, hogyan válik egy összetett, időben zajló jelenség érthetővé és kommunikálhatóvá.
Miért puffadnak az élelmiszerek? A látványos jelenség mögött egy érzékeny termékrendszer egyensúlyának felborulása áll. Laborhírek.
Nem megfelelő hőkezelés, határérték-közeli tartósítószerszint vagy egy kisebb higiéniai hiányosság – gyakran nem egyetlen hiba, hanem több tényező vezet az élelmiszerek visszahívásához. Laborhírek.
