TUDOMÁNY

Miért puffadnak az élelmiszerek? A látványos jelenség mögött egy érzékeny termékrendszer egyensúlyának felborulása áll. Laborhírek.

Nem megfelelő hőkezelés, határérték-közeli tartósítószerszint vagy egy kisebb higiéniai hiányosság – gyakran nem egyetlen hiba, hanem több tényező vezet az élelmiszerek visszahívásához. Laborhírek.

A csomagolóanyagokból történő kioldódás és a drasztikusan változó szabályozási környezet 2026-ra a gyártók és a vizsgáló laboratóriumok egyik legfontosabb kihívásává vált. A Laborhírek cikke.

Miközben egy megromlott élelmiszert a szaga vagy a színe alapján azonnal felismerünk, az arckrémekben zajló mikrobiológiai folyamatok láthatatlanok maradnak. A Laborhírek legújabb bejegyzése feltárja a tégelyekben rejtőző veszélyeket.

A Laborhírek cikkéből kiderül, mi a valódi különbség a „fogyasztható” és a „minőségét megőrzi” feliratok között, a JS Hamilton szakemberei pedig segítenek megérteni, hogyan képes a laboratórium „felgyorsítani az időt”.

A Laborhírek friss összeállítása bemutatja a jelenlegi kritikus helyzetet, a szakszerűtlen kutak jelentette veszélyeket és a jogszabályi hátteret, miközben rávilágítunk arra is, miért a rendszeres laboratóriumi ellenőrzés a biztonság egyetlen valódi záloga.

A rendkívül magas mortalitási arány teszi a Listeriát az egyik legkritikusabb élelmiszerbiztonsági kockázattá, különösen a hűtve tárolt késztermékek és fagyasztott zöldségkeverékek piacán. A Laborhírek legfrissebb összeállításában bemutatja a kegyetlen hűtőházi túlélőt.

Miért lehet a Szalmonella az élelmiszer-biztonság egyik legnagyobb kihívása 2026-ban is? A járványügyi adatok alapján a Szalmonella továbbra is meghatározó élelmiszer-eredetű fertőzés Európában. A kórokozó már nem csupán a húsokhoz és tojástermékekhez köthető: az elmúlt évek esetei szerint növényi eredetű élelmiszerekben is megjelent. A Laborhírek összeállításában egy budapesti, független laboratórium szakértői ismertetik, hogyan zajlanak a Szalmonella  kimutatását célzó vizsgálatok, és miért kulcsfontosságú a laboratóriumi háttér az élelmiszerbiztonságban – emellett hasznos tanácsokkal szolgálunk a fogyasztóknak a fertőzés elleni sikeres védekezéshez.

Most zajlik az egyik legnagyobb technológiai váltás az európai élelmiszeriparban: az Európai Unió kivonja a biszfenol A-t (BPA) az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokból, miután a tudományos bizonyítékok szerint a vegyület már rendkívül alacsony dózisban is egészségügyi kockázatot jelenthet. A szabályozási szigor azonban nem feltétlenül jelenti a probléma végső megoldását: a BPA helyettesítésére használt rokon vegyületek biztonsága továbbra is kérdéses. A Laborhírek független laboratóriumi szakértőket kérdezett arról, mit jelent ez a gyakorlatban, és hogyan ellenőrizhető, hogy a „mentes” jelölések valódi kockázatcsökkenést takarnak-e.

Hogyan kerülhetnek tiltott anyagok a tányérunkra, és milyen következményekkel járhat egyetlen ilyen hír az importőrök számára?

Méghogy a baktériumok nem beszélnek! Egy nemrég publikált tudományos cikk szerint speciális jelzőmolekulák segítségével igenis kommunikálnak egymással

Órarugó Gerincű Felpattanó és Festéktüsszentő Hapci Benő valószínűleg nem sokáig gondolkozna, ha Pom Pom megkérné őket: fogadják a barátságukba az Élelmiszer-utánzó Modelloldatokat.

A Refertil projekt legfőbb célja az ásványi műtrágyák arányának csökkentése, a hiányzó tápanyagok hulladékeredetű visszapótlása a talajba és az élelmiszerbiztonság növelése.

Miért és hogyan habzik a pezsgő, miről árulkodik a habja? Hogyan jönnek létre a stabil buborékok? Mi a szerepe mindebben a pohárnak?

Csökkenteni kell az élelmiszerekben a rákkeltő akrilamid mennyiségét – a hamarosan hatályba lépő EU-rendelet elsősorban a sültkrumplit, bizonyos pékárukat és a kávét érinti.

A Magyarország Cukormentes Tortája győztes tortakölteményét, Pöttyös Pannit elégették, kiszárították, kénsavval roncsolták, és még lúgban is megfőzték.

Miért van szükség az adalékanyagokra? Nincs-e belőlük túl sok? Mi szabályozza a használatukat? Tulajdonképpen mit jelentenek az E-számok? A biztonságos vendéglátásért ügyködő TOP-Higiénia honlap új sorozatában választ ad a mindenkit érdeklő kérdésekre.

Az elmúlt években nem csak az óceánokban és az ott élő halakban, kagylókban találtak mikroműanyagot, hanem már a folyókban és tavakban, sőt a szennyvíztisztító telepeken is.

Miért oldódik ki jobban az ásványvizes palack anyaga az italba a forró autóban? Mik azok az élelmiszer-utánzó modelloldatok? Hogyan szaporodnak a mikrobák a védőgázas csomagolásban? Mennyi csomagolóanyagot eszünk meg az életünk során?

A melegben miért romlanak meg jobban az élelmiszerek? Mi alapján határozhatjuk meg, hogy fogyaszthatók-e még? Van-e az élelmiszereknek szavatosságuk? Hogyan tároljuk az élelmiszereket a nagy melegben? Miért nem szabad megszakadnia a hűtőláncnak? Hogyan és mit vizsgálunk az élelmiszerekben?

Magyarország Cukormentes tortája minden egy laboratóriumban vendégeskedik. Miért fontos a vizsgálata? Hogyan zajlik?

A dohányzás ízületgyulladást is okozhat? Meghatározható egy olajszennyeződés eredete? Mi a baj a gyerekjátékokkal és az élelmiszerek csomagolóanyagával? A fenti kérdésekre egyetemisták keresik a választ, mégpedig a világ egyik legizgalmasabb módszere,  az elválasztástechnika segítségével.

A lakóépületekben is jelen van az azbeszt, több tízezer ember érintett, a kérdés azonban a mai napig megoldatlan.

Az aszpartám az egyik leghíresebb édesítőszer. Sok tanulmány szerint káros az egészségre, ám az európai hatóságok bizonyos szint alatt ártalmatlannak ítélték annak mennyiségét.