Egy kutyatámadás nem ér véget a seb begyógyulásával. A fizikai sérülések mellett hosszú távú pszichés következmények, sportéleti, munkavégzési és szociális hátrányok is jelentkezhetnek. A JogLabor legfrissebb cikke egy jogerősen lezárt ügyet dolgoz fel, amelyben a bíróság 4 millió forintos sérelemdíjat ítélt meg egy kutyatámadás áldozatának.
Mindannyian tartunk attól, hogy egy kutya ránk támad. Az utcán ösztönösen arrébb húzódunk, és joggal háborodunk fel, ha valaki póráz nélkül sétáltatja az állatát. Még kiszolgáltatottabb helyzetben vannak azok, akik munkájukból adódóan nap mint nap idegen ingatlanokra lépnek be. Ilyenkor az állattartót fokozott felelősség terheli: gondoskodnia kell arról, hogy a kutya ne veszélyeztesse az ott dolgozókat, és a munkavégzés biztonságos körülmények között történhessen.
A JogLabor legfrissebb cikkének főszereplője épp ilyen helyzetben volt: rakodási és térkőmozgatási munkálatokat végzett több társával együtt, amikor két nagytestű kutya kijutott az elkülönített területről, és rátámadt. A férfi több testtájon harapott és mart sérüléseket szenvedett, a helyszínről mentő szállította kórházba, ahol több napon keresztül kezelték.
A sebek ellátása azonban csak az ügy látható része volt. A valódi következmények később jelentkeztek: a támadás emlékképei újra és újra visszatértek, megjelent a kutyáktól való félelem, az alvászavar és a szorongás, a hegekmek látható nyoma maradt. Az ügyet tovább súlyosbította, hogy a sértett aktív vízilabdázó volt. A sérülések és a lelki trauma miatt hosszabb időre kiszakadt abból a sportközösségből is, ahol számítottak rá, és amely számára is fontos támaszt jelentett.
Az alperes vitatta a felelősségét, arra hivatkozott, hogy a kutyák korábban békések és szocializáltak voltak, embereket soha nem bántottak, ezért a támadás nem volt előrelátható. Álláspontja szerint a sértett által követelt 4 millió forintos sérelemdíj is eltúlzott volt.
A felperes képviseletében eljáró Karkosák Ügyvédi Iroda ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy az állattartó felelőssége szempontjából nem az a döntő, hogyan viselkedtek korábban az állatok, hanem az, hogy az adott helyzetben megtett-e minden tőle elvárható intézkedést a támadás megelőzésére. Ha idegenek dolgoznak egy ingatlanon, különösen nagytestű kutyák jelenlétében, az állattartót fokozott gondossági kötelezettség terheli. Ilyenkor nem elegendő arra hivatkozni, hogy „eddig sem volt baj”.
A Váci Járásbíróság teljes egészében helyt adott a keresetnek. Az alperest 4 millió forint sérelemdíj, annak késedelmi kamata, valamint a perköltség és az eljárási költségek megfizetésére kötelezte.
Az ítélet szerint a sértett és munkatársai nem provokálták a kutyákat, jogszerűen végezték a munkájukat az ingatlanon. A kutyák kijutása és a támadás tehát nem írható a sértett terhére, az állattartó pedig nem tudta bizonyítani, hogy megfelelően elzárta az állatokat.
A bíróság azt is hangsúlyozta, hogy a támadás következményei jóval túlmutattak a fizikai sérüléseken. Jelentős súllyal értékelte a már említett pszichés következményeket, a tartós szorongást, az alvászavarokat, a kutyáktól való félelmet, a maradandó hegeket, valamint azt is, hogy a sértett sportolói és közösségi életében tartós hátrányokat szenvedett.
Az elsőfokú döntést a Budapest Környéki Törvényszék másodfokon teljes egészében helybenhagyta, így a felperes jogerősen is teljes pernyertességet ért el.
Mik a tanulságok?
Az ügy egyik legfontosabb tanulsága az, hogy az állattartó felelőssége nem hárítható el pusztán arra való hivatkozással, hogy az állat korábban nem volt agresszív. A bíróság elfogadta, hogy a kutyák általában békések voltak, ez azonban önmagában nem volt elegendő a felelősség alóli mentesüléshez.
A döntés másik fontos üzenete, hogy a sérelemdíj nem jelképes összeg. Mértékének meghatározásakor a bíróság minden körülményt mérlegel: a jogsértés súlyát, a sérülések jellegét, valamint azt is, hogy a történtek milyen hatással voltak a sértett életminőségére, munkájára, sporttevékenységére, társas kapcsolataira és lelki állapotára.
Ebben az ügyben a bizonyításnak is kiemelt szerepe volt: az orvosi dokumentáció, a tanúvallomások, a fényképfelvételek és az igazságügyi szakértői vélemény egyértelművé tették, hogy a kutyatámadás következményei messze túlmutattak az elsődleges sebellátáson.
Állattartói oldalról az ítélet üzenete világos: ha az ingatlanon idegenek dolgoznak vagy tartózkodnak, az állatok biztonságos és ténylegesen hatékony elzárásáról gondoskodni kell. Nem elegendő arra hivatkozni, hogy korábban soha nem történt ezzeh hasonló eset.
A károsultak számára ugyanakkor a döntés azt üzeni, hogy súlyos személyiségi jogi sérelem esetén érdemes időben jogi segítséget kérni. A sérelemdíj sikeres érvényesítéséhez ugyanis nemcsak a sérülések ténye fontos, hanem az is, hogy megfelelő bizonyítékokkal legyen igazolható, milyen tartós hatást gyakorolt a történtek sora az érintett mindennapi életére.
