Digitális útlevelet kapnak a termékek az EU-ban
A digitális termékútlevél célja, hogy a termékekhez kapcsolódó adatok végigkísérjék azok teljes életútját. A Körkörös.hu utánajárt, mit jelent ez a gyakorlatban.
Fogyasztható vagy minőségét megőrzi?
A Laborhírek cikkéből kiderül, mi a valódi különbség a „fogyasztható” és a „minőségét megőrzi” feliratok között, a JS Hamilton szakemberei pedig segítenek megérteni, hogyan képes a laboratórium „felgyorsítani az időt”.
Hogyan válasszunk üveget a lakásba?
A kérdés ma már nem az, hogy használjunk-e üveget az otthonunkban, hanem az: hogyan válasszunk jól? A Szikra Blog üvegdekor kisokosban mutatja meg, melyik helyiségbe milyen üveg illik – a nappalitól a konyhán és fürdőszobán át egészen a teraszig.
Kártérítés vagy diktátum? Megtörhető a biztosítói gyakorlat!
Egy elsőfokú ítélet elemzésével olyan jogi érvelést tárunk fel, amellyel a Karkosák Ügyvédi Iroda azóta több tucatnyi hasonló perben kényszerítette jogszerű kifizetésre a biztosítót.
Fúrt kutak dilemmája: szabadság vagy kockázat a kert végében?
A Laborhírek friss összeállítása bemutatja a jelenlegi kritikus helyzetet, a szakszerűtlen kutak jelentette veszélyeket és a jogszabályi hátteret, miközben rávilágítunk arra is, miért a rendszeres laboratóriumi ellenőrzés a biztonság egyetlen valódi záloga.
Az üveg életet menthet! Nem mindegy, mi törik szét az otthonunkban
Mit írnak elő az európai és hazai jogszabályok a közintézmények és a magánotthonok esetén az üvegelemekre? Milyen szakmai döntések állnak amögött, hogy az üvegfelület végül valóban megvéd minket? Az üvegezés biztonságára szakosodott Szikra blog cikke ezt a kérdést járja körbe.
Többnek látszik, többe kerül, ráadásul környezetszennyező
Bár a feltüntetett tömeg stimmel, a látvány mégis becsapós: a termék sokkal nagyobbnak látszik a polcon, mint valójában. Ez önmagában is fontos fogyasztóvédelmi kérdéseket vet fel, a Körkörös.hu legfrissebb cikkéből azonban az is kiderül, hogy a nagyobb csomagolás jelentősen nagyobb környezeti kárt is okoz!
A hűtőházak kegyetlen túlélője
A rendkívül magas mortalitási arány teszi a Listeriát az egyik legkritikusabb élelmiszerbiztonsági kockázattá, különösen a hűtve tárolt késztermékek és fagyasztott zöldségkeverékek piacán. A Laborhírek legfrissebb összeállításában bemutatja a kegyetlen hűtőházi túlélőt.
Megjavították az autót – mégis kevesebbet ér?
Új bírósági gyakorlat igazolja: a biztosítók elavult számításai helyett a valós piaci értékcsökkenés után is jár a kártérítés. Egy friss, jogerős bírósági ítélet megerősítette, hogy a gépjármű értékcsökkenése önálló, valós kár, amely már a baleset időpontjában bekövetkezik – függetlenül attól, hogy az autót később kijavítják vagy ténylegesen értékesítik-e. A JogLabor szakmai blog utánajárt, miként hozhat áttörést a kárrendezési gyakorlatban az EUROTAX-módszer, és hogyan nyert pert ennek alkalmazásával a Karkosák Ügyvédi Iroda a biztosítóval szemben.
Minimalizálják a hulladékot a visszaváltó rendszerek
Már most érdemes átállniuk a vendéglátóknak. Az Edinburgh-i Egyetem nemrég publikált adatvezérelt kutatása szerint a visszaváltható poharak és ételdobozok alkalmazásával a hulladék akár 92 százalékkal csökkenthető. A Körkörös.hu legfrissebb cikkében bemutatott tanulmány másik fontos üzenete, hogy a korai átállás nemcsak környezetvédelmi szempontból indokolt, hanem mérhető előnyöket is hoz, és stratégiai lehetőséget jelent a vendéglátók számára a fenntartható működés és a vásárlói bizalom erősítésére.
A „láthatatlan” értéknövelő: miért lehet az üvegkorlát az ingatlanpiac új mércéje?
A kortárs építészetben egyre nagyobb hangsúlyt kap a biztonság és a térérzet közötti egyensúly. Az ingatlanok értékét ma már nem kizárólag az alapterület vagy az elhelyezkedés határozza meg: legalább ilyen fontos tényezővé vált a természetes fény mennyisége, a belső terek átláthatósága és az a vizuális élmény, amelyet egy épület használói nap mint nap megtapasztalnak. Legyen szó lakásfelújításról, új építésű társasházról vagy közösségi terek kialakításáról, az üveg ma már nem pusztán esztétikai elem, hanem tudatos értéknövelő eszköz. Különösen igaz ez az üvegkorlátokra, amelyek úgy biztosítanak védelmet, hogy közben nem szabnak határt a térnek. A Szikra Blog egyik legfrissebb összeállítása.
Láthatatlan ellenség a tányéron
Miért lehet a Szalmonella az élelmiszer-biztonság egyik legnagyobb kihívása 2026-ban is? A járványügyi adatok alapján a Szalmonella továbbra is meghatározó élelmiszer-eredetű fertőzés Európában. A kórokozó már nem csupán a húsokhoz és tojástermékekhez köthető: az elmúlt évek esetei szerint növényi eredetű élelmiszerekben is megjelent. A Laborhírek összeállításában egy budapesti, független laboratórium szakértői ismertetik, hogyan zajlanak a Szalmonella kimutatását célzó vizsgálatok, és miért kulcsfontosságú a laboratóriumi háttér az élelmiszerbiztonságban – emellett hasznos tanácsokkal szolgálunk a fogyasztóknak a fertőzés elleni sikeres védekezéshez.
Eljött a visszaváltható edények ideje?
Így készülhetnek a hazai vendéglátók 2026-ra: A fenntarthatóság kérdése a vendéglátásban már régóta nem csupán a szívószálak elhagyásáról szól. Az Európai Unió új csomagolási rendelete, a Packaging and Packaging Waste Regulation (PPWR) (EUR-Lex összefoglaló), alapjaiban írja át a játékszabályokat: 2026-tól ugyanis kötelezővé válik az újrahasználható rendszerek alkalmazása. A Körkörös.hu utánajárt: ez a változás nemcsak a környezetvédelmi szakemberek álma, hanem egy szigorú jogszabályi keret is, amelyre a gyártóknak, a szolgáltatóknak és a fogyasztóknak is fel kell készülniük.
A másodfok sem dönthet korlátlanul
A Kúria döntése rámutatott: a felülbírálati jog túllépése a jogerős ítélet hatályon kívül helyezéséhez vezethet Sokak számára egy per kimenetelét csak az dönti el, ki nyer, a gyakorlatban azonban legalább ennyire fontos, hogy milyen eljárási keretek között születik a döntés. Egy nemrégiben a Kúria elé került házastársi vagyonmegosztási ügy jól példázza ezt: a JogLabor szakmai blog feldolgozta a vagyonjogot, az öröklési jogot és az eljárásjogi kérdéseket is érintő, összetett polgári per menetét.
Műanyag-autópálya az égben
Sokáig abban a “megnyugtató” hitben éltünk, hogy a (mikro)plasztik-szennyezés elsősorban a távoli óceánokban okoz súlyos ökológiai problémát, és elsősorban a tengeri élővilágot érinti közvetlenül. 2026-ra azonban a tudomány bebizonyította, hogy a helyzet ennél sokkal kiterjedtebb: a légkör a mikroműanyagok globális „autópályájává” vált, ahonnan láthatatlanul hull vissza ránk a saját szemetünk. A Körkörös.hu összefoglalójából kiderül, hogy a folyamat globális, a széláramlatok kontinenseken át szállítják a mikroszkopikus szemcséket, így mérhettek már kutatók jelentős szennyezést az Antarktiszon vagy éppen a Himalája csúcsain is.
Vége a BPA-korszaknak, de a veszély is elmúlt?
Most zajlik az egyik legnagyobb technológiai váltás az európai élelmiszeriparban: az Európai Unió kivonja a biszfenol A-t (BPA) az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokból, miután a tudományos bizonyítékok szerint a vegyület már rendkívül alacsony dózisban is egészségügyi kockázatot jelenthet. A szabályozási szigor azonban nem feltétlenül jelenti a probléma végső megoldását: a BPA helyettesítésére használt rokon vegyületek biztonsága továbbra is kérdéses. A Laborhírek független laboratóriumi szakértőket kérdezett arról, mit jelent ez a gyakorlatban, és hogyan ellenőrizhető, hogy a „mentes” jelölések valódi kockázatcsökkenést takarnak-e.
Ki minősül árnyékvezetőnek?
Az árnyékkormány fogalma közismert: formálisan nincs döntési pozícióban, mégis sokan valós befolyást tulajdonítanak neki. A társasági jogban létezik ennek egy sokkal kézzelfoghatóbb – és adott esetben súlyos jogi következményekkel járó – analógiája: az árnyékvezető. A Joglabor szakmai blog legújabb ügyében éppen ezt a kérdést kellett tisztázni: vajon egy olyan, a háttérben feltételezett irányító szerep valóban megalapozható volt-e, vagy csupán utólagos feltételezésről beszéltünk, amelyet egy hitelező azért próbált érvényesíteni, hogy a társaság korlátolt felelősségét áttörve az árnyékvezető magánvagyonából juthasson a pénzéhez.
2026 a körforgásos gazdaság éve lehet: készen állunk a fordulatra?
A körforgásos modellre való átállás ma már nem csak környezetvédelmi opció, hanem a gazdasági túlélés záloga is. Ahogy a globális nyersanyaghiány és a klímaválság hatásai súlyosbodnak, a lineáris gazdaság fenntarthatatlansága is egyre nyilvánvalóbb. Vajon a 2026-os év valóban meghozza-e a várva várt áttörést? A Körkörös.hu évindító összeállításában bemutatja azokat a várható jogszabályi, hatósági és rendszerszintű változásokat, amelyek az idén hozzájárulhatnak a körforgásos gazdaság felé vezető fordulathoz.
Mi a megoldás a műanyagok súlyos dilemmájára?
A többrétegű, kompozit műanyagok nélkül ma nincs autóipar, elektronika vagy élelmiszer-csomagolás – az újrahasznosításukat azonban a legtöbb esetben még mindig nem tudjuk megoldani. Bár egyre több innováció bukkan fel, köztük egy magyar példa is, a körkörösség továbbra is csak távoli cél. A Körkörös.hu áttekinti, miért jelentenek ekkora problémát ezek az anyagok, milyen kutatási irányokban látni áttörést, és mit tesz – vagy mulaszt el – a politika.
Nem fizet a cég? Saját vagyonával felelhet az ügyvezető!
A JogLabor most egy konkrét ügy tapasztalatán keresztül mutatja be, hogy igenis létezik olyan lehetőség, amely ugyan nem klasszikus tartozásbehajtási per, mégis reális jogi út arra, hogy visszaszerezzük a pénzünket akkor is, amikor a cég mögött már nincs érdemi vagyon.
Vegyszerkoktél vagy biztonságos élelmiszer?
Hogyan kerülhetnek tiltott anyagok a tányérunkra, és milyen következményekkel járhat egyetlen ilyen hír az importőrök számára?
Örök életű mérgek – az ételcsomagolások új kockázata
Elviteles műanyagdoboz, csomagolópapír a hamburgeren, tűzoltóhab vagy esőkabát: a közös bennük, hogy mind tartalmazhatják a hírhedt „örök életű anyagokat”.
A telefontokok sötét oldala
A telefontokok környezeti hatása jelentős mértékben függ attól, milyen anyagból készülnek.
Mosásonként milliárdnyi műanyagrészecskét „termelnek” a mosogatógépek
Az Amerikai Kémiai Társság ES&T Water című folyóiratában megjelent friss tanulmány szerint a műanyagedények és eszközök mosogatógépben történő mosása során plasztikrészecskék milliárdjai kerülnek a szennyvízbe.
Beszélő baktériumok
Méghogy a baktériumok nem beszélnek! Egy nemrég publikált tudományos cikk szerint speciális jelzőmolekulák segítségével igenis kommunikálnak egymással
Miért van annyi műanyag a Földközi-tengerben?
A világ óceánjai és tengerei közül a Földközi-tengerben úszik arányosan a legtöbb műanyag és mikroplasztik.
Élelmiszer-utánzó modelloldatok – Pom Pom új mesehősei?
Órarugó Gerincű Felpattanó és Festéktüsszentő Hapci Benő valószínűleg nem sokáig gondolkozna, ha Pom Pom megkérné őket: fogadják a barátságukba az Élelmiszer-utánzó Modelloldatokat.