A telefontokok sötét oldala
A telefontokok környezeti hatása jelentős mértékben függ attól, milyen anyagból készülnek.
A telefontokok környezeti hatása jelentős mértékben függ attól, milyen anyagból készülnek.
Az Amerikai Kémiai Társság ES&T Water című folyóiratában megjelent friss tanulmány szerint a műanyagedények és eszközök mosogatógépben történő mosása során plasztikrészecskék milliárdjai kerülnek a szennyvízbe.
Méghogy a baktériumok nem beszélnek! Egy nemrég publikált tudományos cikk szerint speciális jelzőmolekulák segítségével igenis kommunikálnak egymással
A világ óceánjai és tengerei közül a Földközi-tengerben úszik arányosan a legtöbb műanyag és mikroplasztik.
Órarugó Gerincű Felpattanó és Festéktüsszentő Hapci Benő valószínűleg nem sokáig gondolkozna, ha Pom Pom megkérné őket: fogadják a barátságukba az Élelmiszer-utánzó Modelloldatokat.
Mi a baj a természetvédelem és a környezetvédelem kifejezésekkel? Hogyan hordozzuk magunkban az őstengert a mai napig mindannyian? Hány különböző
A Refertil projekt legfőbb célja az ásványi műtrágyák arányának csökkentése, a hiányzó tápanyagok hulladékeredetű visszapótlása a talajba és az élelmiszerbiztonság növelése.
Különösen fontos az egyszer használatos műanyagtermékek forgalmának és használatának minimalizálása, újrahasznosítása – ez az arány Magyarországon továbbra is alacsony
Miért és hogyan habzik a pezsgő, miről árulkodik a habja? Hogyan jönnek létre a stabil buborékok? Mi a szerepe mindebben a pohárnak?
A greenwashing (magyarul: zöldre festés) során környezetbarátabbnak állítanak be egy üzletpolitikát vagy konkrét terméket, mint amilyen az valójában
Egy rágcsálókon végzett kínai kutatás eredménye szerint az egyszer használatos műanyagedények melegítésekor veszélyes vegyi anyagok juthatnak a bennük tárolt élelmiszerekbe és ivóvízbe.
Csökkenteni kell az élelmiszerekben a rákkeltő akrilamid mennyiségét – a hamarosan hatályba lépő EU-rendelet elsősorban a sültkrumplit, bizonyos pékárukat és a kávét érinti.
Magyarországon elsőként végzett mikroműanyag-vizsgálatot egy független laboratórium. Kiderült, hogy jelentős, az európai mérésekhez hasonló mennyiségű mikroműanyag található a Tiszában is.
Lassú az átállás a körforgásos gazdaságban – állítja egybehangzóan a Környezetvédő Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége által tavaly kiadott, Zöldgazdaság című szakmai tanulmánykötet több szerzője is.
Csőeleji megoldásokkal, összehangolt, hosszú távú döntésekkel behozható a lemaradás. Interjú Hankó Gergely természetvédelmi mérnök-közgazdásszal.
A Magyarország Cukormentes Tortája győztes tortakölteményét, Pöttyös Pannit elégették, kiszárították, kénsavval roncsolták, és még lúgban is megfőzték.
Radikálisan csökkenhet a plasztikhulladékok jelentős részét kitevő műanyagpellet mennyisége a jövőben. Az összes globális műanyagszennyezés feléért mindössze 56 nagyvállalat felelős. Hogyan járul hozzá a palackhoz rögzített műanyagkupak a szennyezés csökkentéséhez?
Óvatosan bizonyos fekete konyhai műanyagedényekkel: a belőlük kioldódó égésgátló anyagok ugyanis veszélyesek, és ráadásul nincs is rájuk semmi szükség.
Hiába jelenti már most a műanyagszennyezés korunk egyik legégetőbb környezetvédelmi kihívását, a globális műanyagtermelés évről évre növekszik, ahogy az előrejelzések szerint a környezetbe kerülő plasztikok száma is drasztikusan megemelkedik a jövőben.
Egy tavaly publikált tanulmány szerint a mikrohullámú sütőben történt melegítés során több milliárd mikroszkopikus részecske kerülhet az ételekbe.
Hiába születtek előremutató lépések annak érdekében, hogy az egyszer használatos műanyagedényeket újrahasznosított anyagokból állítsák elő, ez a törekvés sajnos újabb egészségügyi veszélyeket rejt magában.
Friss kutatások egész sora számol be arról, hogy még a megfelelő használat esetén is jó eséllyel kerülnek káros anyagok az ételeinkbe, amennyiben műanyag edényekben melegítjük azokat a mikrohullámú sütőben.
Interjú Varga Péterrel sikerének titkairól és példaértékű üvegvisszaváltó rendszeréről.
Az elmúlt években nem csak az óceánokban és az ott élő halakban, kagylókban találtak mikroműanyagot, hanem már a folyókban és tavakban, sőt a szennyvíztisztító telepeken is.
Mi az a kioldódás? Milyen anyagok kerülhetnek az élelmiszereinkbe a műanyagedényekből? Hogyan segít a törvényi szabályozás, és mit tehet a fogyasztó? A Körkörös.hu legfrissebb anyagában ennek járt utána.
A MOHU visszaváltási rendszeréhez hasonlóan az edénymegosztás területén is szükség lenne egy olyan komplex műszaki, informatikai, logisztikai és üzleti megoldásra, amilyen jelenleg nem ismert a piacon.
A visszaváltási rendszert 2024-ben bevezették, de mit jelent mindez a gyakorlatban, és mire lehet szükség az edénymegosztás területén?