Radikálisan csökkenhet a plasztikhulladékok jelentős részét kitevő műanyagpellet mennyisége a jövőben. Az összes globális műanyagszennyezés feléért mindössze 56 nagyvállalat felelős. Hogyan járul hozzá a palackhoz rögzített műanyagkupak a szennyezés csökkentéséhez?
Óvatosan bizonyos fekete konyhai műanyagedényekkel: a belőlük kioldódó égésgátló anyagok ugyanis veszélyesek, és ráadásul nincs is rájuk semmi szükség.
Hiába jelenti már most a műanyagszennyezés korunk egyik legégetőbb környezetvédelmi kihívását, a globális műanyagtermelés évről évre növekszik, ahogy az előrejelzések szerint a környezetbe kerülő plasztikok száma is drasztikusan megemelkedik a jövőben.
Egy tavaly publikált tanulmány szerint a mikrohullámú sütőben történt melegítés során több milliárd mikroszkopikus részecske kerülhet az ételekbe.
Hiába születtek előremutató lépések annak érdekében, hogy az egyszer használatos műanyagedényeket újrahasznosított anyagokból állítsák elő, ez a törekvés sajnos újabb egészségügyi veszélyeket rejt magában.
Miért van szükség az adalékanyagokra? Nincs-e belőlük túl sok? Mi szabályozza a használatukat? Tulajdonképpen mit jelentenek az E-számok? A biztonságos vendéglátásért ügyködő TOP-Higiénia honlap új sorozatában választ ad a mindenkit érdeklő kérdésekre.
Friss kutatások egész sora számol be arról, hogy még a megfelelő használat esetén is jó eséllyel kerülnek káros anyagok az ételeinkbe, amennyiben műanyag edényekben melegítjük azokat a mikrohullámú sütőben.
Évente több milliónyi műanyagpalack úszik le a Tiszán, hogy aztán a tengerbe jutva hatalmas szigeteket képezzenek, és előbb-utóbb mikroműanyagokká aprózódjanak. Egy részük azonban fennakad az ártéri erdők aljnövényzetében. Erre a fontos környezetvédelmi veszélyre hívja fel a figyelmet évek óta a PET-Kupa elnevezésű kezdeményezés
Interjú Varga Péterrel sikerének titkairól és példaértékű üvegvisszaváltó rendszeréről.
Az elmúlt években nem csak az óceánokban és az ott élő halakban, kagylókban találtak mikroműanyagot, hanem már a folyókban és tavakban, sőt a szennyvíztisztító telepeken is.
Mi az a kioldódás? Milyen anyagok kerülhetnek az élelmiszereinkbe a műanyagedényekből? Hogyan segít a törvényi szabályozás, és mit tehet a fogyasztó? A Körkörös.hu legfrissebb anyagában ennek járt utána.
Miért oldódik ki jobban az ásványvizes palack anyaga az italba a forró autóban? Mik azok az élelmiszer-utánzó modelloldatok? Hogyan szaporodnak a mikrobák a védőgázas csomagolásban? Mennyi csomagolóanyagot eszünk meg az életünk során?
A MOHU visszaváltási rendszeréhez hasonlóan az edénymegosztás területén is szükség lenne egy olyan komplex műszaki, informatikai, logisztikai és üzleti megoldásra, amilyen jelenleg nem ismert a piacon.
A melegben miért romlanak meg jobban az élelmiszerek? Mi alapján határozhatjuk meg, hogy fogyaszthatók-e még? Van-e az élelmiszereknek szavatosságuk? Hogyan tároljuk az élelmiszereket a nagy melegben? Miért nem szabad megszakadnia a hűtőláncnak? Hogyan és mit vizsgálunk az élelmiszerekben?
A visszaváltási rendszert 2024-ben bevezették, de mit jelent mindez a gyakorlatban, és mire lehet szükség az edénymegosztás területén?
Magyarország Cukormentes tortája minden egy laboratóriumban vendégeskedik. Miért fontos a vizsgálata? Hogyan zajlik?
A dohányzás ízületgyulladást is okozhat? Meghatározható egy olajszennyeződés eredete? Mi a baj a gyerekjátékokkal és az élelmiszerek csomagolóanyagával? A fenti kérdésekre egyetemisták keresik a választ, mégpedig a világ egyik legizgalmasabb módszere, az elválasztástechnika segítségével.
Amennyiben nem használunk egyszer használatos termékeket, illetve a már eldobásra ítélt tárgyainkat nem hulladéknak, hanem nyersanyagnak tekintjük, nagy eredményt érhetünk el.
A lakóépületekben is jelen van az azbeszt, több tízezer ember érintett, a kérdés azonban a mai napig megoldatlan.
A vállalatok fele világszerte él a greenwashing néven emlegetett eszközzel, amelynek révén a termékeiket, szolgáltatásaikat vagy magát a brandet igyekeznek eladhatóbbá, versenyképesebbé tenni. Mit jelent ez a fogalom? Hogyan használják? Mit lehet tenni ellene? A Körkörös.hu cikkéből kiderül.
Az aszpartám az egyik leghíresebb édesítőszer. Sok tanulmány szerint káros az egészségre, ám az európai hatóságok bizonyos szint alatt ártalmatlannak ítélték annak mennyiségét.
Hetente egy bankkártyányi mikroműanyagot fogyasztunk el – de nem csak így kerül a szervezetünkbe a plasztik.
