Az Európai Unióban 2025-ben a veszélyes termékekkel kapcsolatos riasztások 36 százaléka kozmetikumokat érintett, a Magyarországról bejelentett veszélyes termékek között pedig még magasabb, 51 százalékos volt az arányuk. A hatóságok tiltott illatanyagokat és más egészségkárosító összetevőket találtak olyan készítményekben, amelyeket sokan naponta használnak. A kozmetikumok biztonsága azonban nemcsak a kémiai összetételen múlik: a mikrobiológiai szennyeződések is egészségügyi kockázatot jelenthetnek. De hogyan kerülhetnek nem megfelelő termékek a boltok polcaira, és milyen szerepük van a laboratóriumi vizsgálatoknak a megelőzésben? A Laborhírek.hu a J.S. Hamilton Hungária Kft. független laboratóriumi szakembereinek segítségével járt utána a kérdésnek.
Parfümök, samponok, testápolók, körömlakkok: olyan termékek, amelyekről ritkán feltételezzük, hogy veszélyesek lehetnek. Pedig az Európai Bizottság 2025-ös Safety Gate-jelentése szerint a tavaly regisztrált 4671 veszélyes termékkel kapcsolatos riasztás több mint harmada kozmetikumokhoz kötődött. A bejelentések jelentős részében a Lilial néven ismert, korábban széles körben használt illatanyagot azonosították, amelyet az EU 2022-ben betiltott reprodukciót károsító tulajdonságai miatt.
Magyarországon sem elméleti a veszély. A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság 2026 júniusában országos ellenőrzést indított három tiltott kozmetikai összetevő, köztük a Lilial és a körömkozmetikumokban korábban alkalmazott TPO kiszűrésére. A hatóságok a címkéket és az összetevőlistákat ellenőrzik, indokolt esetben pedig mintát vesznek, és laboratóriumi vizsgálatot végeztetnek.
De hogyan fordulhat elő, hogy egy tiltott vagy nem megfelelő összetevő mégis a késztermékben marad? Ennek több oka lehet: egy korábbi receptúrát nem igazítanak az új szabályokhoz, vagy nem áll rendelkezésre elegendő információ valamelyik alapanyagról. A Laborhírek megkeresésére a J.S. Hamilton Hungária független laboratórium munkatársai elmondták, hogy a kozmetikai termékbiztonság egyik alapvető kérdése az összetevők pontos ismerete és a beszállítói dokumentáció megbízhatósága.
Egy kozmetikum számos különböző forrásból származó alapanyagot tartalmazhat, és nemcsak a szándékosan hozzáadott összetevők jelenthetnek kockázatot. Egy növényi vagy ásványi eredetű alapanyag nem kívánt szennyezőket is tartalmazhat, az összetett keverékeknél pedig az egyes komponensek mennyisége válhat fontossá. A nemzetközi beszerzés önmagában nem jelent veszélyt, de a hosszú beszállítói láncokban különösen lényeges, hogy az anyagok eredete, összetétele és minősége ellenőrizhető legyen.
A veszély azonban nem feltétlenül a receptúrában keresendő. Egy kozmetikai készítmény akkor is problémássá válhat, ha az összetevői egyébként megfelelnek az előírásoknak. A termékbiztonság másik fontos területe ugyanis a mikrobiológiai minőség: a baktériumok, élesztő- és penészgombák jelenléte, illetve elszaporodása. Ezek a mikroorganizmusok az alapanyagokkal, a gyártás vagy a csomagolás során is bekerülhetnek a készítménybe, és a használat közbeni szennyeződés lehetőségével is számolni kell.
Különösen fontos ez a víztartalmú kozmetikumoknál, például a krémeknél, testápolóknál és samponoknál. A nem megfelelően kialakított vagy működő tartósítórendszer, illetve a gyártás higiéniai hiányosságai kedvezhetnek a mikroorganizmusok elszaporodásának. A szennyeződés ráadásul nem feltétlenül látható: egy terméknek akkor is lehet kifogásolható a mikrobiológiai minősége, ha a színe, az illata és az állaga látszólag változatlan.
A mikrobiológiai szennyeződések bőrirritációt, bizonyos esetekben fertőzéseket is okozhatnak. Különösen körültekintően kell eljárni a szemkörnyéken, a nyálkahártyákon vagy a sérült bőrön alkalmazott készítményeknél, valamint az érzékenyebb fogyasztói csoportoknak szánt termékek esetében.
A J.S. Hamilton Hungária szakemberei szerint ezért a kozmetikumok mikrobiológiai ellenőrzése az egyik legfontosabb része a termékbiztonság igazolásának. A laboratóriumi vizsgálatok segítségével megállapítható, hogy a vizsgált termék mikrobiológiai minősége megfelel-e a vonatkozó követelményeknek. Az eredmények a gyártásellenőrzéshez és a termék biztonsági értékeléséhez is fontos információkat szolgáltathatnak.
A mikrobiológiai ellenőrzés természetesen nem helyettesíti az összetevők kémiai biztonságának vizsgálatát. A tiltott illatanyagok jelenlétének ellenőrzése és a mikrobiológiai szennyeződések kimutatása két különböző feladat. A megfelelő ellenőrzési módszert mindig az adott termék tulajdonságai és a felmerülő kockázatok alapján kell kiválasztani.
A laboratóriumi vizsgálat ugyanakkor csak egy átfogóbb biztonsági folyamat része. Az 1223/2009/EK uniós kozmetikai rendelet előírja, hogy a forgalomba hozatal előtt minden kozmetikai termékről biztonsági értékelés és kozmetikai termékbiztonsági jelentés, úgynevezett CPSR készüljön. Ennek során az összetétel mellett a termék fizikai-kémiai tulajdonságait, stabilitását, mikrobiológiai minőségét, a várható felhasználási körülményeket és a rendelkezésre álló biztonsági adatokat is figyelembe kell venni.
A laboratóriumi szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy egy beszállítói adatlap vagy néhány megfelelő laboreredmény önmagában nem feltétlenül ad teljes képet a késztermék biztonságáról. A biztonsági értékelőnek a teljes összetételt, a felhasználás módját és a várható kitettséget is mérlegelnie kell. Ehhez a gyártónak a receptúrát és az alapanyagok megfelelő dokumentációját is biztosítania kell. Nem minden kozmetikumon kell ugyanazokat a vizsgálatokat elvégezni, és a már rendelkezésre álló, megfelelő adatok is felhasználhatók.
A hiányos ellenőrzés a vállalkozásoknak is sokba kerülhet. Ha egy termékben tiltott összetevőt vagy más, a biztonságát érintő problémát találnak, a hatóság megtilthatja a forgalmazását, elrendelheti a készletek kivonását vagy a már eladott termékek visszahívását. A közvetlen pénzügyi veszteség mellett az újragyártás, a dokumentáció pótlása és a fogyasztói bizalom elvesztése is súlyos következményekkel járhat. Mindez könnyen nagyobb költséget jelenthet, mint az időben elvégzett, indokolt vizsgálatok.
A J.S. Hamilton Hungária munkatársai ezért azt javasolják, hogy a gyártók már a termékfejlesztés és az alapanyag-beszerzés szakaszában tisztázzák, milyen biztonsági adatok állnak rendelkezésre, és hol indokolt további ellenőrzés. A mikrobiológiai minőség vizsgálata különösen fontos lehet azoknál a készítményeknél, amelyek összetételükből vagy felhasználási módjukból adódóan fokozott figyelmet igényelnek. Az időben feltárt hiányosságok kezelése a későbbi gyártási problémák és forgalmazási kockázatok megelőzését is segítheti.
A fogyasztó a boltban rendszerint nem tudja megállapítani, mi van valójában egy krémben vagy parfümben, és azt sem, hogy a termék mikrobiológiai szempontból megfelelő-e. Biztonságát ezért a gyártói felelősség, az ellenőrizhető alapanyagok, a szakszerű biztonsági értékelés és a szükséges laboratóriumi vizsgálatok együttesen szolgálják. A valódi védelem azon múlik, hogy a lehetséges kockázatokat még a termék piacra kerülése előtt felismerik és kezelik.
