A selypi gyártelep környékén az utóbbi években ugrásszerűen megemelkedtek a daganatos tüdőmegbetegedések, amit nagy valószínűséggel a gyár gondatlan lebontása során a levegőbe került nagy mennyiségű azbeszt okozhatott. Talán kevesebben tudják, hogy nem csak a selypihez hasonló ipari létesítményekben, hanem a lakóépületekben is jelen van az azbeszt, több tízezer ember érintett, a kérdés azonban a mai napig megoldatlan. Laboratorium.hu.
1999 és 2003 között számos felmérést végeztek panelos lakóépületekben abból a célból, hogy felderítsék: tűzvédelem céljából alkalmaztak-e azbeszttartalmú szigetelést. Ahogy az EU többi országában, úgy korábban ugyanis hazánkban sem korlátozta jogszabály az azbeszt e célú felhasználását.
A méréseket akkor a megszűnt Környezetvédelmi Minisztérium és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal koordinálta. Az eredmények tanúsága szerint főleg a Nyugat-Dunántúli régiókban 1970 és 1990 között épített panelépületekben található szigetelés közel 250 ezer m2 felületet érint.
A 80 %-ban azbeszttartalmú szigetelést a garázsok, pincék, osztatlan közös tulajdont képező lépcsőházak és közös tároló helységek födémszigetelésére alkalmazták. Budapesten a XXII. kerületben precedens értékű azbesztmentesítés történt 2003 és 2005 között. Akkor bizonyítást nyert, hogy még a lakásokon belül a strangoknál a födémáttöréseknél is használták az azbesztet.
Az azbesztmentesítések azonban később elakadtak. Ennek legfőbb oka, hogy az erre szánt Európai Uniós források csak akkor használhatók fel, ha önkormányzati tulajdonban van a lakás. A rendszerváltozás környékén mindenki kedvező áron megvásárolhatta a lakását, ezért mára viszonylag kis számú ingatlan maradt önkormányzati tulajdonban. Az azbesztmentesítés nagyon költséges, a lakók pedig ezt nem tudják finanszírozni, ezért érdemes elgondolkodni azon, hogy a különböző panelprogramok közé az azbesztmentesítést is felvennék, mint támogatott felújítási lehetőséget.
Az azbeszt egy súlyosan fibrogén és rákkeltő anyag. A tüdőbe kerülve irreverzibilis szövetburjánzást okoz, kialakulhat az azbesztózis, a mesothelioma vagy a tüdőrák is. Az azbesztet ugyan már igen régóta széleskörűen alkalmazzák, azonban sajnos csak nemrég ismerték fel rendkívül súlyos egészségkárosító hatását. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az azbesztózis lappangási ideje akár húsz év is lehet. Az Európai Unióban az 1990-es évektől fokozatosan tiltották be, Magyarországon 2005 óta tilos az azbeszt felhasználása az építőiparban, és a jogszabályok a lebontandó vagy átépítendő épületeknél előírják a kötelező azbesztvizsgálatot is.
Ez azonban egy korántsem egyszerű feladat, egyrészt mert az erre vonatkozó szabályozás rendkívül szigorú, másrészt pedig azért, mert a vizsgálat és a mentesítés során nem juthat a levegőbe, nem károsíthatja a környezetet, ahogy a bontás, illetve a mérések során felszabaduló azbesztpor sem veszélyeztetheti az emberek egészségét.
A szörnyű selypi tragédia rávilágít arra, hogy a helyzetet a panelekben is mihamarább rendezni kell, és ehhez a lakóközösségeknek minden törvényi és anyagi támogatást meg kell kapniuk.
