Az aszpartám az egyik leghíresebb édesítőszer. Sok tanulmány szerint káros az egészségre, ám az európai hatóságok bizonyos szint alatt ártalmatlannak ítélték annak mennyiségét. A NÉBiH egyik legfrissebb kutatása megnyugtató eredményt hozott: a napi aszpartámbevitel nem ad okot aggodalomra, de a gyerekek túlzott üdítőfogyasztása már kockázatos lehet. És a gyümölcsjoghurtokkal is vigyázni kell. A Laboratorium.hu összefoglalója.
Bár az aszpartámbevitel a szokásos étrend esetén nem ad okot aggodalomra, és a magyarok aszpartám-kitettsége európai szinten is átlagosnak tekinthető, egy nemrég publikált kutatás szerint a kisgyermekek édesített joghurtok és üdítők fogyasztásával túlléphetik az elfogadható napi beviteli értéket. Érdekes eredményt mutat az átlagos fogyasztó aszpartám bevitelének élelmiszer-kategóriánként történő megoszlása is. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatósága (NÉBiH ÉKI) a biztonságos aszpartamfogyasztásról végzett vizsgálatát az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklap legutóbbi számában jelentette meg.
A NÉBIH ÉKI annak megállapítására végzett vizsgálatot, hogy a hazai élelmiszerfogyasztási adatok alapján mennyire biztonságos az aszpartám fogyasztása, azaz mennyire közelíti meg a hazai aszpartám- bevitel a nemzetközileg elfogadott megengedhető napi bevitel (ADI, Acceptable Daily Intake) értéket (ez 40 mg/ttkg/nap – mg/testtömeg kilogramm/nap).
Az eredmények alapján levonható a következtetés, hogy a magyar lakosság élelmiszerekből származó aszpartám expozíciója egészségügyi szempontból nem aggályos, hiszen a felnőttek esetén a nagy bevitel az ADI 20%-a, míg időseknél az ADI 13,8%-a, az átlagos bevitel ennél alacsonyabb, felnőtteknél az ADI 5,8%-a, idősek esetén 4,8%-a.
Az aszpartám élelmiszerekkel, italokkal történő bevitele az átlagos magyar fogyasztóknál a szokásos étrend esetén tehát nem ad okot aggodalomra. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a gyermekek expozíciója nagy mennyiségű aszpartámmal édesített üdítőital- és gyümölcsjoghurt- fogyasztás esetén elérheti az ADI-értéket.
A kutatás másik igen érdekes és talán sokak számára meglepő tanulsága az aszpartám bevitelének élelmiszerkategóriánként történő megoszlása, amelyet a teljes lakosságra nézve és egy átlagos fogyasztót alapul véve határoztak meg.
Eszerint az aszpartámbevitelhez legnagyobb mértékben az alkoholmentes italok (37,9%), a tejtermékek (27,0%) és a feldolgozott gyümölcsök (13,9%) járulnak hozzá – derül ki a Frecskáné Csáki Katalin és szerzőtársai által jegyzett, az Aszpartám édesítőszer élelmiszerekből származó bevitelének becslése és a kockázat értékelése című, az Élelmiszervizsgálati Közlemények szaklapban megjelent tanulmányából.
Az aszpartám – amennyiben az étrendbe kerül – az ember szervezetében többek között fenilanalinná (egy aromás aminosavvá) bomlik, ez viszont az arra érzékeny egyéneknél allergiás válaszreakciókat válthat ki, ezért az aszpartámot tartalmazó élelmiszerek jelölésébe be kell építeni a figyelmeztető kifejezést, hogy „fenil-alanin forrást tartalmaz”.
Ha már az élelmiszerek összetételénél tartunk, érdemes tudni azt is, hogy az aszpartám a NutraSweet nevű édesítőkészítmény hatóanyaga. Ha valaki tehát ezt a népszerű terméket látja az élelmiszerek címkéjén, csomagolásán, biztosan tudhatja, hogy az adott termék aszpartámot tartalmaz.
Az aszpartám története
Több európai országban az aszpartám édesítőszerként történő felhasználása az 1980-as évek óta engedélyezett italokban, desszertekben, édességekben, tejtermékekben, rágógumikban, energiacsökkentett és súlycsökkentő termékekben, valamint asztali édesítőszerként.
Ezt az adalékanyagot és bomlástermékeit kb. 30 éve fokozottan vizsgálják különböző állatkísérletekben, klinikai kutatásokban, beviteli és epidemiológiai tanulmányokban, és piacra helyezés utáni monitoring keretében. Alapos vizsgálatok alapján engedélyezték adalékanyagként emberi fogyasztásra. Az EU-ban egységesen 1994 óta engedélyezett, de az élelmiszereken jelölni kell, ha aszpartámot tartalmaznak – összegzi az eviko.hu-n megjelent tanulmány.
A FAO és WHO adalékanyagokkal foglalkozó közös szakértői bizottsága a már említett 40 mg/ttkg/nap – mg/testtömeg kilogram/nap megengedhető napi bevitel (Acceptable Daily Intake, ADI) értéket állapított meg az aszpartámra.
Számos, a 2000-es években publikált tanulmány szerint az aszpartám multipotenciális rákkeltő, mivel a kísérleti állatoknál bizonyos rosszindulatú daganatok (limfóma, leukémia, vesemedence-, uréterdaganat, perifériás idegrendszert érintő daganat) száma megnőtt. Az EFSA azonban az összes rendelkezésre álló bizonyíték alapján nem talált indokot a korábban megállapított 40 mg/ttkg/nap ADI módosítására, és a honlapján 2013. december 10-én közzétett tanulmányában is megerősíti az érvényben lévő napi beviteli érték biztonságosságát.
Az adalékanyagok lakossági bevitelének követése tagállami kötelezettség. Az élelmiszer-adalékanyagokról szóló európai parlamenti és tanácsi 1333/2008/EK rendelet tartalmazza az élelmiszer-adalékanyagok – így az aszpartam – felhasználására vonatkozó szabályokat. Az aszpartám megengedett maximális felhasználási szintjei is az egyes élelmiszerekre/élelmiszer kategóriákra vonatkozóan a hivatkozott rendeletben találhatók.
A Laboratórium.hu szerkesztősége mindazonáltal úgy vélekedik, hogy a mesterséges édesítőszerek fogyasztása nem javasolt abban az esetben, ha valaki nem cukorbeteg, vagy nem kényszerül erőteljes diétára, szénhidrátelvonásra. Tehát ha nem indokolt, a hagyományos, természetes édesítőszereket nem kell kiváltani aszpartámmal.
Annak, aki választékosan és fegyelmezetten táplálkozik, és sokat mozog, felesleges aszpartammal édesítenie az életét!
