Megvan a technológia – miért nem használjuk újra a tisztított szennyvizet?

Magyarországon évente több mint 560 millió köbméter tisztított szennyvíz keletkezik, amelynek egy része megfelelő további kezeléssel ipari, mezőgazdasági vagy más célokra is felhasználható lenne. A műszaki megoldások jelentős része már rendelkezésre áll, elterjedésüket azonban gazdasági és szabályozási akadályok nehezítik. A Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség novemberi konferenciáján a szakemberek a lehetőségeket, a korlátokat és a hazai gyakorlati példákat tekintették át.

A tisztított szennyvíz rendszerint visszakerül a természetes befogadó vizekbe, pedig megfelelő további kezeléssel bizonyos feladatokra ismét felhasználható lenne. A technológia sok esetben már adott, a beruházások azonban nem feltétlenül térülnek meg. Hogyan változtathatnánk ezen, és milyen szerepe lehet az újrahasznosításnak a hazai vízkészletek védelmében? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozott a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség (MaSzeSz) november 12-i, „Használt vizek hasznosítása – korlátok és lehetőségek” című konferenciája. Az Óbudai Egyetemen megrendezett szakmai napon kutatók, víziközmű-szolgáltatók, mérnökök és ipari szakemberek mutatták be a víz újrafelhasználásának lehetőségeit. A rendezvény folytatta a szövetség októberi, „Vízkrízis vagy vízforradalom?” című konferenciájának gondolatmenetét.​

MASZESZ konferencia előadás a szennyvíz felhasználásáról

​A MaSzeSz november 12-i konferenciáján a szakemberek a használt vizek újrahasznosításának lehetőségeit, gazdasági és szabályozási akadályait, valamint a hazai gyakorlati tapasztalatokat vitatták meg.

Vízkrízis helyett vízcsőd?

Dr. Kovács Károly, a MaSzeSz elnöke a megnyitón arra figyelmeztetett, hogy a vízgazdálkodás jelenlegi helyzetének súlyosságát talán már nem is a vízkrízis, hanem a „vízcsőd” kifejezés érzékelteti igazán. A szakember szerint a használt vizek újrafelhasználásának műszaki lehetőségeit évtizedek óta ismerjük. Az iparban, a mezőgazdaságban és a települési vízgazdálkodásban számos olyan megoldás létezik, amellyel a már felhasznált víz megfelelő tisztítás után ismét hasznosítható. Az elterjedés legnagyobb akadályai között azonban ott vannak a gazdasági feltételek.

Ha egy vállalat olcsóbban jut friss vízhez, mint amennyibe a szennyvíz további tisztítása és visszaforgatása kerülne, nehéz rávenni az új beruházásra. A gazdaságilag érthető egyedi döntések ugyanakkor hosszabb távon a vízkészletek fokozott terheléséhez vezethetnek. A konferencia egyik visszatérő megállapítása ezért az volt, hogy a műszaki megoldások mellett megfelelő ösztönzőkre, kiszámítható szabályozásra és a vízkészletek értékének tudatosabb figyelembevételére is szükség van.

A délelőtti előadások ezt a kérdést több oldalról közelítették meg. Kertész-Káldosi Zsuzsanna Ágnes, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium gazdaságért és környezetvédelemért felelős államtitkára kállamtitkára a körforgásos gazdaság szabályozási hátterét ismertette, Bíró Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője pedig a használt víz stratégiai jelentőségéről beszélt. Utóbbi már a fogalmak tisztázásánál fontos kérdést vetett fel: miért tekintjük a már felhasznált vizet automatikusan szennyvíznek, és milyen feltételek mellett válhat ismét hasznosítható erőforrássá? A nemzetközi példák között Izrael mezőgazdasági víz-újrafelhasználási gyakorlata és a namíbiai Windhoek évtizedek óta működő vízvisszanyerési rendszere is szerepelt.​

​A megfelelően megtisztított szennyvíz értékes erőforrás lehet: ipari folyamatokban, mezőgazdasági öntözésben és bizonyos vízpótlási feladatokban is hasznosítható, csökkentve a friss vízkészletek igénybevételét.

Több mint félmilliárd köbméter – Debrecen lehetőségei

A konferencia egyik legérdekesebb előadását Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója tartotta. Szemléletes megközelítése szerint az ember sok esetben arra használja a vizet, hogy különböző szennyezőanyagokat szállítson el vele. A keletkező szennyvíz összetétele ezért rendkívül változatos: előfordulhat, hogy egyes ipari eredetű vizek bizonyos szempontból kevésbé szennyezettek, mint a kommunális szennyvíz.

Gorján Ferenc 2026-ban megjelent tanulmánya szerint Magyarországon évente mintegy 687 millió köbméter vizet termelnek ki a víziközmű-szolgáltatók, miközben több mint 561 millió köbméter tisztított szennyvíz keletkezik. A mennyiség önmagában is figyelemre méltó, de természetesen nem jelenti azt, hogy mindez teljes mértékben újra felhasználható lenne. Számít a víz minősége, a további tisztítás és szállítás költsége, a felhasználás helye, valamint a természetes befogadók vízigénye is.

Debrecenben különösen aktuális a kérdés, hiszen az ipari fejlesztések növekvő vízigényét a lakosság ellátásával és a vízbázisok védelmével együtt kell kezelni. A megfelelően tovább tisztított szennyvíz egyes ipari feladatokban csökkentheti a friss vízkészletek igénybevételét. Az előadás egyik, Debrecen belterületére vonatkozó számítása különösen szemléletes volt. Ha két óra alatt 20 milliméter csapadék hullik, mintegy 400 000 köbméter – vagyis 400 millió liter – esővíz kerül elvezetésre. A bemutatott adatok szerint ebből 80 000 köbméter a szennyvíztisztítóba érkezik, a többi pedig – például zápor-kiömlőkön és árkokon keresztül – előbb-utóbb a Tócóba jut. Ez egy meghatározott csapadékhelyzetre vonatkozó számítás, nem egy konkrét esőzés mért eredménye.

Gorján Ferenc a hatékonyabb vízkészlet-gazdálkodás lehetséges eszközei között említette az egyesített csatornarendszer minél nagyobb arányú szétválasztását, csapadékvíztározók kialakítását, valamint a visszatartott víz szabályozott beszivárogtatását, vízpótlási vagy más célú felhasználását. Vagyis nemcsak az a kérdés, hogyan vezessük el biztonságosan az esőt, hanem az is, mennyit tudunk belőle helyben megtartani és később hasznosítani.

Gorján Ferenc ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a városi szikkasztás nem mindenütt jelent megfelelő megoldást: a felszín alatti vízmozgásokat, a talaj adottságait és az épületek biztonságát is figyelembe kell venni. A hatékonyabb vízgazdálkodáshoz ezért helyszínre szabott megoldások szükségesek.

Az esővíz-hasznosítás ugyanennek a szemléletnek a része

A konferencián elhangzottak az esővíz-gazdálkodás szempontjából is tanulságosak. Bár a tisztított szennyvíz újrafelhasználása és az esővíz hasznosítása eltérő műszaki feladat, a két megoldás jól kiegészítheti egymást. A Szunyogh Média külön kérdésére Dienes György építőmérnök, a HYDRO-KING Kft. ügyvezetője elmondta: mindkét területen az a cél, hogy a rendelkezésünkre álló vizet észszerűbben használjuk fel, és lehetőség szerint csökkentsük a felszín alatti vízkészletek igénybevételét.

Az épületek tetejéről összegyűjtött csapadék megfelelő rendszerben például öntözésre, WC-öblítésre, takarításra, bizonyos feltételekkel mosásra is hasznosítható. A csapadék helyben tartása emellett mérsékelheti az elvezetőrendszerek terhelését is. Dienes György szerint az esővíz-hasznosítás műszaki megoldásai már régóta rendelkezésre állnak, szélesebb körű elterjedésükhöz azonban – a szennyvíz újrafelhasználásához hasonlóan – megfelelő gazdasági ösztönzők és szemléletváltás szükséges.

​A tetőkről összegyűjtött csapadékvíz megfelelő tárolás és kezelés után öntözésre, WC-öblítésre vagy takarításra is felhasználható. A helyben tartott esővíz az elvezetőrendszerek terhelését is mérsékelheti.

A szakember a szennyvíz biztonságos elvezetésének jelentőségére is felhívta a figyelmet. Ahol a gravitációs elvezetés nem lehetséges, szennyvízátemelőre van szükség, de a nem megfelelő méretezés, a hiányos vezérlés vagy az elmaradt karbantartás komoly működési problémákat okozhat. A zsíros lerakódások és a csatornába kerülő idegen anyagok ugyancsak gyakori hibaforrások. Az újrahasznosítás lehetőségei mellett ezért a meglévő vízgépészeti infrastruktúra üzembiztonságáról sem szabad megfeledkezni.

A víz megtartása, biztonságos elvezetése, tisztítása és esetleges újrafelhasználása különböző műszaki feladatok, de egymással összefüggő rendszer részei.

A membrántechnológiától a Sóstó vízpótlásáig

A konferencia technológiai és gyakorlati előadásai számos lehetőséget mutattak be. Szó esett többek között a membrántechnológiákról, az ózonos szennyvízkezelésről, a membrán-bioreaktoros tisztításról és a használt vizek ipari hűtési alkalmazásáról. A bemutatók egyik fontos tanulsága az volt, hogy a víztisztítás módját és mértékét mindig a következő felhasználási célhoz kell igazítani. Más vízminőség szükséges például ipari hűtéshez, mezőgazdasági öntözéshez vagy egy természetvédelmi terület vízpótlásához.

A konkrét példák között Gilián Zoltán, a Fejérvíz Zrt. szakembere a székesfehérvári Sóstó vízpótlásának gyakorlatát ismertette, Liktor Dénes, a BorsodChem Zrt. képviselője pedig az ipari szürkevizek hasznosításával kapcsolatos tapasztalatokat osztotta meg. A délutáni program a mezőgazdasági felhasználásra és a mikroszennyezők kezelésének kérdéseire is kitért.​

A technológia rendelkezésre áll – a feltételeket kell megteremteni

A szakmai napot Patziger Miklós moderálásával panelbeszélgetés zárta, amelyben többek között Bíró Tibor, Gorján Ferenc és Kovács Károly vett részt. A konferencia központi kérdése a záró eszmecserében is visszatért: hogyan válhatnak a már ismert műszaki lehetőségek szélesebb körben alkalmazott, gazdaságilag is működő megoldásokká?

A válasz nem kizárólag a vízipari technológiák fejlesztésében rejlik. Szükség van a felhasználók, a víziközmű-szolgáltatók, a tervezők, a kutatók és a döntéshozók együttműködésére, a következetes szabályozásra és a beruházásokat ösztönző gazdasági feltételekre is. A novemberi konferencia legfontosabb tanulsága így túlmutat a szennyvíz újrafelhasználásán. Akár a tisztított szennyvízről, akár az esővíz megtartásáról vagy a meglévő rendszerek korszerűsítéséről beszélünk, ugyanaz a feladat: jobban kell gazdálkodnunk a rendelkezésünkre álló vízzel. A műszaki tudás jelentős része már ma is rendelkezésünkre áll. Most annak feltételeit kell megteremteni, hogy az ismert megoldások minél több helyen a mindennapi gyakorlat részévé váljanak.

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Scroll to Top