Por, pollen, falevél, madárürülék is kerülhet a tartályba
Az elmúlt évek aszályai, a hirtelen lezúduló felhőszakadások és a jelenleg is sokakat érintő nyári vízkorlátozások folyományaként elkezdtünk másként gondolni a csapadékvízre: egyre többen döntenek úgy, hogy összegyűjtik és hasznosítják az esővizet. A kert locsolása mellett egy jól megtervezett rendszerrel az összegyűjtött csapadékvíz autómosásra, WC-öblítésre, vagy akár mosásra, takarításra is felhasználható, így egy átlagos háztartás vezetékes vízfogyasztásának több mint fele is kiváltható. Azonban nem mindegy, milyen vizet használunk mindehhez: a tetőfelületekről érkező csapadék ugyanis nemcsak vizet, hanem port, pollent, faleveleket, rovarokat és más szerves szennyeződéseket is magával sodorhat a tartályba. Vízgépészeti szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy az esővízgyűjtő rendszer megtervezésekor a megfelelő előszűrés nélkülözhetetlen eleme a hosszú távú és biztonságos hasznosításnak.
Az elmúlt néhány évben alapvetően megváltozott a csapadék szerepe. A hosszabb aszályos időszakokat egyre gyakrabban váltják fel rövid idő alatt lehulló, nagy intenzitású esőzések, miközben nyáron egyre több településen kerül szóba a vízfogyasztás korlátozása vagy a vízkészletek védelme. A lehulló csapadék ezért ma már nem problémaként, hanem értékes vízkészletként jelenik meg, amelyet érdemes helyben tartani és hasznosítani.
Míg korábban az volt az általános igény, hogy a lehulló eső minél gyorsabban elhagyja az ingatlant, addig ma már egyre inkább igyekszünk többen tudatosan összegyűjteni és felhasználni az értékes vízkészletet.
A vízgyűjtés után a következő fontos lépés az is, hogy milyen minőségben tudjuk azt hosszú távon megőrizni.
A hosszú aszályos időszakok és a hirtelen lezúduló esők miatt másképp kell hasznosítanunk a csapadékot
Ezt a szemléletváltást mutatja be a HYDROKING vízgépészeti szakemberei által indított ismeretterjesztő cikksorozat is. A korábbi részek a csapadékvíz helyben tartásának jelentőségével, a szikkasztás szerepével és a korszerű esővíz-hasznosítás alapjaival foglalkoztak, ezúttal pedig arra keresik a választ, hogy mit is gyűjtünk össze valójában az esővel, és miért van kulcsszerepe a megfelelő előszűrésnek a rendszer hosszú távú, üzembiztos működésében.
Az esővíz-hasznosítás ugyanis ma már jóval több, mint egy bádog- vagy műanyaghordó az eresz alatt. A korszerű rendszerek jól megtervezett műszaki előkészítéssel egyaránt eleget tesznek a kerti öntözés és a házon belüli felhasználás igényeinek is. A különbséget nem a rendszer alapfelépítése, hanem az jelenti, hogy mire szeretnénk felhasználni az összegyűjtött csapadékvizet.
Az esővíz ráadásul természeténél fogva lágy víz, ami több szempontból is előnyös. Használatával kiválthatjuk az egyre értékesebb ivóvizet a WC öblítésére, a mosás során kevesebb mosószerre lehet szükség, a háztartási berendezések kevésbé vízkövesednek, autómosás után pedig kisebb eséllyel maradnak vízfoltok a felületeken. Éppen ezért egyre fontosabb kérdéssé válik, hogy milyen minőségű vizet tárolunk el.
Tulajdonképpen milyen vizet gyűjtünk össze?
– Az emberek többsége ma már érti, hogy az esővíz hatalmas érték, de ezt az értéket meg is kell őrizni. Az esővíz-hasznosításnál a víz minősége legalább olyan fontos kérdés, mint maga a tárolás. Mire a csapadék a tetőfelületről eljut a tartályig, a lerakódott port, pollent, faleveleket, madárürüléket, rovarokat és apró növényi maradványokat az első nagyobb zápor lemossa. Ha ezek akadálytalanul bekerülnek a tárolóba, hosszú távon a víz minősége is romlik – mondja Dienes Gábor, sorozatunk szakértője, a több évtizedes vízgépészeti tapasztalattal rendelkező HYDRO-KING Kft. ügyvezetője.
A lerakódott port, pollent, faleveleket, madárürüléket, rovarokat és apró növényi maradványokat az első nagyobb zápor lemossa
A tetőről érkező szerves szennyeződések a megfelelő előszűrés hiányában a tartály alján idővel lerakódhatnak, így természetes bomlási folyamatok indulhatnak el. Ennek következtében romlik a tárolt víz minősége, a szennyeződések károsíthatják a szivattyút, növekedhet a karbantartási igény, és kedvezőbb feltételek alakulhatnak ki algák, gombák vagy más mikroorganizmusok megjelenéséhez – magyarázza a szakember. Amikor az összegyűjtött vizet a háztartásban – például WC-öblítésre vagy mosásra – is fel szeretnénk használni, akkor a megfelelő vízminőség jelentősége még inkább felértékelődik.
További gond, hogy egy nagyobb levél vagy más szennyeződés már az első nagyobb eső után megakasztja a nemrég telepített rendszer működését, de lehet, hogy csak évek múlva derül ki: a tartályban felhalmozódó szerves anyagok fokozatosan rontották a víz minőségét így növelve a karbantartási igényt.
Éppen ezért a korszerű esővíz-hasznosító rendszerek tervezésekor nem az a cél, hogy a már betárolt vizet utólag tisztítsuk meg, hanem hogy eleve csak megfelelően előszűrt víz jusson a tartályba.
A szűrő a rendszer egyik legfontosabb eleme
A korszerű esővíz-hasznosító rendszerekben a szűrés mindig a tartály előtt történik. Ez első látásra apró műszaki részletnek tűnhet, valójában azonban itt dől el, hogy hosszú távon milyen víz kerül a tárolóba.
A megfelelő előszűrő feladata, hogy már a beérkező vízből leválassza a leveleket, a pollent, a rovarokat és a nagyobb szerves szennyeződéseket, mielőtt azok eljutnának a tartályba. Így lényegesen kevesebb lerakódás képződik, kisebb lesz a karbantartási igény, és hosszabb ideig őrizhető meg a tárolt víz megfelelő minősége.
– Az emberek többsége a tartályt tartja a rendszer legfontosabb elemének, pedig a szűrő legalább ennyire meghatározó. Amit itt nem választunk le, az később végigkíséri a teljes rendszert. Ezért mondjuk mindig azt, hogy a jó esővíz-hasznosítás valójában a tető és a tartály között kezdődik – hangsúlyozza Dienes Gábor, kiemelve, hogy a korszerű öntisztuló szűrők normál használat mellett csak minimális karbantartást igényeljenek.
Az örvényszűrési és egyéb öntisztító megoldásoknak köszönhetően a leválasztott szennyeződések nem a szűrő felületén halmozódnak fel, hanem folyamatosan távoznak a rendszerből. Eső után a szűrő gyorsan kiszárad, így kisebb eséllyel telepednek meg rajta algák, gombák vagy baktériumok.
A jól megtervezett rendszer nem a szűrők számától lesz jobb
Az esővíz-hasznosítással kapcsolatban gyakran felmerül az a kérdés is, hogy érdemes-e több szűrési lépcsőt beépíteni a rendszerbe. A vízgépészeti gyakorlat szerint azonban nem a szűrők száma, hanem azok megfelelő elhelyezése a döntő.
Dienes Gábor szerint például az ereszcsatorna aljába építhető levélfogó szűrők alkalmazása kifejezetten rossz ötlet az esővíz-hasznosító rendszerben. Ezek szűrési hatásfoka nem elegendő, gyakran tömődnek el, és éppen annyival több felesleges és nehézkes karbantartási pontot jelentenek, ahány ereszcsatorna-ejtőcső van a házunkon. A korrekt megoldás egy speciális esővízhasznosításra tervezett esővízszűrő egység.
Ha a nagyobb szerves szennyeződéseket már a tartály előtt sikerül eltávolítani, a tárolóba jóval tisztább víz kerül, így a legtöbb háztartási felhasználási célhoz nincs szükség további, felesleges finomszűrésre. Az indokolatlanul bonyolult rendszerek nem feltétlenül javítják a víz minőségét, ugyanakkor növelhetik a karbantartási igényt és a hidraulikai ellenállást is.
Az előszűrés minden esővízhasznosító rendszer alapvető része, függetlenül attól, hogy az összegyűjtött vizet elsősorban öntözésre vagy a háztartásban is szeretnénk használni.
– Mint minden jó műszaki megoldásnál, úgy az esővíz-hasznosításnál is az a szemlélet az irányadó, amely szerint minden rendszerelemnek a megfelelő helyen kell végeznie a feladatát. Egyszerű, de jól átgondolt és hosszú távon üzembiztos rendszereket tervezünk – mondja Dienes Gábor.
Nem egyes alkatrészekről, hanem komplett rendszerről beszélünk
Az esővíz-hasznosítás kapcsán sokan még mindig egy-egy termékben gondolkodnak: tartályt keresnek, szivattyút választanak vagy éppen szűrőt szeretnének vásárolni. A gyakorlatban azonban egyik rendszerelem sem önmagában dönti el, hogy az esővíz-hasznosító rendszer hosszú távon megbízhatóan működik-e.
A HYDROKING szakemberei szerint a siker kulcsa mindig az, hogy a különböző elemek hogyan kapcsolódnak egymáshoz. A vízgyűjtő felület, az előszűrés, a megfelelő méretű tárolótartály, a szivattyú, az automatikus ivóvíz-utántöltés, a túlfolyás kezelése és a karbantarthatóság ugyanannak a műszaki rendszernek a részei.
– Mi nem egyetlen rendszerelemben gondolkodunk, hanem komplett vízgépészeti megoldásokban. Mindig az az első kérdésünk, hogy mire szeretné használni az ügyfél az összegyűjtött esővizet. A rendszer alapvető elemei ugyanazok, hiszen a megfelelő előszűrésre, a jól méretezett tartályra és a megbízható gépészetre minden esetben szükség van. A tervezés során az adott igényeknek megfelelő felhasználást kell jól definiálni – például az automatikus frissvíz-utántöltés kialakítását. Nem a felhasználónak kell alkalmazkodnia a rendszerhez, hanem a rendszert kell az elvárásokhoz igazítani – mondja Dienes Gábor.
Éppen ezért nincs két teljesen egyforma esővíz-hasznosító rendszer. A megfelelő műszaki megoldást minden esetben az ingatlan adottságai, a tetőfelület mérete, a várható vízigény és a tervezett felhasználási mód határozza meg. A cél minden esetben ugyanaz: az összegyűjtött csapadékvíz hosszú távon is biztonságosan, megbízhatóan és a lehető legnagyobb hatékonysággal legyen hasznosítható.
