Miért veszélyesek a műanyagedények?

Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő műanyagok mérgező anyagokat juttathatnak az élelmiszerekbe, veszélyeztetve ezzel az emberi egészséget – olvasható az Európai Unió ide vonatkozó rendeletében. Mi az a kioldódás? Milyen anyagok kerülhetnek az élelmiszereinkbe a műanyagedényekből? Hogyan segít a törvényi szabályozás, és mit tehet a fogyasztó? A Körkörös.hu legfrissebb anyagában ennek járt utána.

Ha három fontos tényt egymás mellé állítunk, azonnal szembetűnő, hogy az Unió jogalkotói egyáltalán nem túloztak, amikor megfogalmazták a bevezetőben szereplő súlyos állítást: az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen kapcsolatba kerülő anyagok száma ugyanis eléri a négyezret, ezek közé tartozik a globálisan előállított műanyagoknak pedig több, mint 15 százaléka. A harmadik tény pedig így hangzik: minden anyag oldható.

A diffúzió, vagyis az anyagátadás a csomagolóanyagok esetében is érvényes, az élelmiszerekbe oldódó (difundáló, migráló) vegyületek valóban veszélyeztetik az élelmiszert fogyasztó ember egészségét. Egyes szakértők szerint ezek a komponensek az élelmiszerek legfontosabb szennyezői közé tartoznak, mert bár alacsony dózisban, ám folyamatosan szennyezik ételeinket.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az életünk során közel fél kilogrammnyi csomagolóanyagot fogyasztunk el, és itt nem a véletlenül megevett szalvétadarabokra kell gondolni, hanem azokra a molekulákra, amelyek a csomagolásokból (főleg a műanyagokból) az élelmiszerekbe oldódnak.

Lássuk melyek ezek az anyagok?

A hagyományos csomagolóanyagok is számos veszélyes anyagot – a kerámia például főleg ólmot és kadmiumot, a papírcsomagolások leginkább ásványolaj eredetű (májkárosító és rákkeltő) szénhidrogéneket – tartalmaznak, a műanyagokból az élelmiszerekbe oldódó vegyülettípusok sora pedig igen hosszú: monomerek, oligomerek, stabilizátorok, antioxidánsok, lágyítók, habosító vagy csúszást elősegítő anyagok, színezékek, gyártási segédanyagok mind-mind bekerülhetnek az élelmiszereinkbe, amelyek között szép számmal akadnak az ember egészségét bizonyítottan veszélyeztető vegyületek is – olvasható az Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos szaklapban.

És hogy mi mindent okozhatnak ezek a vegyületek?

Károsíthatják az emberi anyagcserét, hormonháztartást szabályozó szerveket, hosszabb kitettség esetén vese- és májelégtelenséget okozhatnak, az örökítő anyag szerkezetének torzítása révén karcinogének lehetnek, gyermekkorban megzavarhatják a nemi jellegek zavartalan kialakulását, veszélyesek az ideg- és immunrendszerre, emlő-, here- és prosztatarák kialakulását indikálhatják.
Ha csak a karcinogén hatású formaldehid kioldódását nézzük a polietilén-tereftalát (PET) anyagú palackokban, illetve a melaminból készült étkészletekből, érzékelhetjük, hogy milyen sok embert érint a toxikus kitettség a műanyagedények és eszközök rendkívül széleskörű elterjedése miatt – írja még a neves szaklap.

Két főbűnös: a BpA és a ftalát

A további konkrét példák szemrevételezésekor pedig szinte adja magát az a két hírhedt vegyületcsoport, amelyekre gyakorlatilag minden szakértő felhívja a figyelmet. A Biszfenol (BpA) „bűnlajstroma” ugyancsak hosszú: hormonkárosító hatás, szívbetegség, rák, cukorbetegség, asztma, pajzsmirigy-rendellenességek kiváltója, emellett hormonális zavarok, elhízás, meddőség, születési rendellenességek, az agyi fejlődés rendellenességei és még viselkedési zavarok is kapcsolhatóak hozzá. Előfordulása kifejezetten jellemző műanyag palackokban, ételhordókban, műanyag tányérokban, mikrohullámú készülékekben használt edényekben (emellett alkalmazzák vízvezetékcsöveknél, epoxigyantákban és különböző tárolóedények belső felületének bevonására is).

A másik rendkívül káros vegyületcsoport ftalátok néven ismert. Mivel nehezen bomlanak le, a ftalátok ma már a természetben is jelen vannak (néhány évvel ezelőtt például egy hazai vizsgálólaboratórium munkatársai találtak ftalátot a Tiszában), az emberi szervezetbe azonban elsősorban az élelmiszerrel jutnak be, veszélyeik közül a legfontosabb, hogy beavatkoznak a hormonrendszerbe, a reprodukciót, illetve a gyermekek fejlődését is károsíthatják. A PVC-termékek rugalmassá tételére (lágyítására) használt anyagokat széleskörben alkalmazzák (a lakberendezéstől a kábeleken át az autóalkatrészekig vagy az egészségügyig), egyik legfontosabb felhasználási területük azonban ugyancsak az élelmiszerekkel kapcsolatba kerülő műanyag csomagolóanyagok.