Komoly jogi következményei lehetnek az intézmény mulasztásának, amennyiben a gyermek sérülése megelőzhető lett volna

A szülők egyik nagy félelme, hogy történik valami a gyermekükkel, amikor másokra bízzák. Egy óvodai bántalmazás után derült ki: az intézmény már korábban is tudott az egyik kisgyermek agresszív viselkedéséről, mégsem tett érdemi lépéseket a további sérülések megelőzésére. A JogLabor legfrissebb elemzésében egy megtörtént bírósági ügyet dolgoz fel, a cikkből kiderül, hogy az intézményi mulasztásoknak igenis komoly jogi következményei lehetnek, többek között a sérelemdíj megfizetése.

Amikor a gyermekünkkel reggel belépünk az óvoda kapuján, a legfontosabb kincsünket bízzuk másokra, azt remélve, hogy amíg dolgozunk, a kicsire gondosan vigyáznak. Mindeközben természetesen tudjuk és elfogadjuk, hogy még a legteljesebb odafigyelés mellett is előfordulhatnak balesetek.

Amikor azonban nem valamilyen előre nem látható, kiszámíthatatlan eseményről van szó, hanem olyan veszélyről, amely megelőzhető lett volna, akkor bizony felmerül a jogos kérdés: valóban mindent megtettek azok, akikre a gyermekünket minden reggel rábízzuk?

Ha a csoportban az egyik gyerek hónapokon keresztül rendszeresen bántalmazza társait, agresszívan viselkedik, harap, üt, verekedik, és ennek ellenére senki nem teszi meg a szükséges lépéseket, az ugyanis már semmilyen szempontból sem tekinthető egyetlen szerencsétlen incidensnek.

A JogLabor most éppen egy ilyen ügyet göngyölített fel a Karkosák Ügyvédi Iroda szakértői segítségével.

Nem váratlan konfliktus volt!

Az ügy alapját egy konkrét óvodai eset adta: az egyik gyermeket egy csoporttársa az arcán megharapta, majd fizikailag is bántalmazta. A történteket követően a gyermek családja bírósághoz fordult, a felperest a Karkosák Ügyvédi Iroda képviselte. Hamar kiderült, hogy a történet sokkal korábban kezdődött. 

A bizonyítás során a tanúvallomások, a gyermekvédelmi dokumentumok és a korábbi intézményi iratok alapján egyértelművé vált: a bántalmazó gyermek korábban is rendszeresen viselkedett erőszakosan a társaival. Több alkalommal harapott meg más gyermekeket, gyakoriak voltak a verekedések, különösen a nála kisebb, kiszolgáltatottabb, még alig beszélő kislányokkal szemben tanúsított támadó magatartást.

És az óvoda vezetése minderről tudott! Ennek ellenére nem dolgoztak ki külön megelőzési tervet, nem kérték a gyermekjóléti szolgálat segítségét, nem kezdeményeztek hatósági eljárást, és az agresszív viselkedést a gyermek családbafogadó gyámja felé sem jelezték megfelelően. A bíróság azt is megállapította, hogy az intézmény még a saját belső szabályzataiban előírt jelzési és gyermekvédelmi kötelezettségeit sem teljesítette.

Mit mond ilyenkor a jog?

Sokan úgy gondolják, hogy ha egy kisgyermek okoz sérülést egy másik gyermeknek, azért egyszerűen „senki sem felel”, hiszen a gyermek nem vonható felelősségre.

A Polgári Törvénykönyv alapján azonban az a személy vagy intézmény, amely a vétőképtelen kiskorú felügyeletét ellátja, felelősséggel tartozik az általa okozott károkért, kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy a felügyelet során az adott helyzetben elvárható gondossággal járt el.

Az óvoda mindezt nemhogy nem tudta bizonyítani, hanem épp ellenkezőleg: az ismert előzmények ellenére elmulasztotta megtenni azokat az intézkedéseket, amelyekkel a további bántalmazások reális eséllyel megelőzhetők lettek volna. A bíróság ezért megállapította, hogy az intézmény nem tett eleget a felügyelet körében elvárható gondosság követelményének, megsértette a gyermek testi épséghez és egészséghez fűződő személyiségi jogait, és jelentős összegű sérelemdíj megfizetésére kötelezte. A döntés arra is rámutatott, hogy már egyetlen, de érdemi felügyeleti mulasztás is megalapozhatja az intézmény felelősségét.

Az ítélet ugyanakkor túlmutat az egyedi ügyön. Világosan kimondja: a gyermekek felügyelete nem csupán szervezési vagy pedagógiai feladat, hanem jogilag is számon kérhető kötelezettség. Ha egy intézmény tud egy veszélyhelyzetről, mégsem teszi meg a szükséges megelőző intézkedéseket, és nem teljesíti a rá vonatkozó jelzési, illetve gyermekvédelmi kötelezettségeit, annak nemcsak erkölcsi, hanem komoly jogi következményei is lehetnek.

Mit jelent mindez a szülők számára?

Szülőként átélve egy ehhez hasonló esetet, joggal háborodunk fel: elképzeljük, mit élhetett át a gyermekünk, aki nap mint nap félelemmel ment be az oviba, milyen lelki nyomot hagyott benne a szorongás. Az olyan fizikális sérülés, mint a harapás pedig a fájdalom mellett akár maradandó heget is okozhat. 

A legtöbb szülő reméli, hogy soha nem kerül hasonló helyzetbe. Ha azonban egy gyermek intézményi mulasztás miatt szenved sérülést vagy lelki traumát, fontos tudni, hogy nem marad jogi védelem nélkül.

A megfelelő bizonyítás, a gyermekvédelmi dokumentumok feltárása, a tanúk meghallgatása és a jogi érvelés döntő jelentőségű lehet annak megállapításában, hogy az intézmény valóban megtett-e mindent, amit a törvény elvárt volna tőle.

Ha úgy érzi, hogy gyermeke intézményi mulasztás miatt szenvedett sérülést vagy személyiségi jogsérelmet, érdemes mielőbb családjogi és kártérítési ügyekben jártas ügyvédhez fordulni, mert a megfelelő jogi lépések nemcsak az igazság feltárását, hanem a gyermek jogainak érvényesítését is szolgálhatják.