Két országos ügy, amely új szintre emelte a Szunyogh Content Studio munkáját
A budapesti ivóvíz ólomszennyezéséről szóló Qubit-anyag és a devizahiteles perek felfüggesztését érintő jogi vita médiavisszhangja mérföldkő volt a Szunyogh Content Studio számára. Nem csupán azért, mert az anygaok jelentős elérésű médiumokban jelentek meg, hanem azért is, mert mindkét eset olyan ügyet érintett, amely sok ember mindennapjait befolyásolja.
Az egyik a budapesti ivóvíz minőségével és az ólomszennyezés lehetséges veszélyeivel kapcsolatos kérdéseket emelte be a nyilvánosságba, a másik pedig egy több ezer devizahiteles ügyét érintő törvényjavaslat lehetséges következményeire hívta fel a figyelmet. Mindkét esetben a szakmai tudás nyilvánossághoz való eljuttatásában működtünk közre: a J.S. Hamilton Hungary szakmai hátterére épülő vízvizsgálatok, illetve a Hitelsikerek.hu által képviselt jogi álláspont olyan formában jutott el az emberekhez, amelyet a média is relevánsnak tartott. Számomra ezek a projektek egyértelműen azt bizonyították, hogy a Szunyogh Content Studio által épített tartalommarketing- és médiakommunikációs rendszer új szintre lépett.
A Qubit rendkívül alapos anyagában több fővárosi lakás csapvizét vizsgáltatta meg, és az eredmények azt mutatták, hogy egyes mintákban messze határérték fölött volt kimutatható az ólom jelenléte. Ez finoman szólva is elég nagy gond, a cikk nagy port vert fel, a megjelenését azóta városszerte több más vizsgálat is követte, ami azt mutatja: fontos problémára tapintottunk rá. A vizsgálatokat ugyanis a J.S. Hamilton Hungary végezte, a laboratórium szakmai láthatóságát és kommunikációját hónapok óta építjük a Laborhírek blogon és más szakmai felületeken.
A másik ügy egészen hasonló súlyú kérdést vetett fel jogi-törényhozási területen: a Hitelsikerek.hu arra kért fel bennünket, hogy segítsünk kommunikálni a devizahiteles perek felfüggesztését célzó törvényjavaslattal kapcsolatos szakmai aggályokat. A jogászok álláspontja szerint a tervezett szabályozás jelentős károkat okozhatott volna az érintett adósoknak, ezért fontos volt, hogy a szakmai érvek eljussanak a nyilvánossághoz is. A Szunyogh Content cikke végül a 24.hu-n, a Jogi Fórumon és több más médiumban is megjelent. A törvényt pedig végül úgy fogadták el, hogy az már teljes mértékben megfelelt minden érintett érdekének.
A két történet látszólag nagyon különböző. Az egyik az ivóvíz minőségéről, a másik egy parlament előtt fekvő törvényjavaslat következményeiről szólt. Ami közös bennük, az éppen ezért különösen fontos: mindkét esetben olyan közérdeklődésre számot tartó ügyekről volt szó, ahol a szakmai tudásnak el kellett jutnia a szélesebb nyilvánossághoz. Számomra ez jelentette a valódi szintlépést.
Mindeközben elmondható, hogy ha éppen nem is ilyen súlyú ügyek mentén, ám a legtöbb tudásalapú szervezet találkozik hasonló kihívásokkal. A laboratóriumokban, kutatóhelyeken, egyetemeken, szakmai szervezeteknél, ügyvédi irodákban, technológiai vállalkozásoknál vagy innovatív ipari cégeknél hatalmas mennyiségű tudás halmozódik fel.
Ezek a szervezetek pontosan látják a saját területük problémáit, trendjeit és összefüggéseit. Tudják, milyen változások zajlanak a piacon, milyen kockázatok jelennek meg, milyen megoldások születnek. Csakhogy ez a tudás gyakran nem jut el azokhoz, akik számára valóban értékes lehetne.
Pedig téma van bőven. Ez talán az egyik legfontosabb tapasztalat, amely az elmúlt évek során megerősödött bennem. A legtöbb tudásalapú szervezet nem témahiánnyal küzd, hanem azzal, hogy nem látja meg saját tudásának kommunikációs értékét.
Az elmúlt időszakban például gyakorlatilag egy időben foglalkoztunk azzal, hogyan szaporodhat el a legionella egy iskola vagy szálloda vízrendszerében, miért jelenthetnek problémát a mikroműanyagok, hogyan befolyásolhatják a fogyasztói döntéseket a greenwashinggal kapcsolatos új szabályok, milyen kockázatokat hordozhat egy biztosítás nélkül használt gépjármű, milyen folyamatok állhatnak egy puffadó élelmiszercsomagolás mögött, mit jelent pontosan a PFAS-vegyületek kivezetése, mi lesz az eltűnt repülőtéri poggyászokkal, a használt autók szavatosságával, az ESG-kommunikáció hitelességével vagy éppen a digitális termékútlevéllel… a lista valóban hosszan folytatható, az érdeklődőknek: https://szunyoghcontent.hu/szunyogh-media/
Ezekben a teljesen más területeken publikált cikkekben egy valami a közös: van egy pont, ahol a szakmai tudás találkozik az emberek mindennapi problémáival! Ez az a pont, ahol egy laboratóriumi mérés közegészségügyi kérdéssé, egy jogi vita társadalmi üggyé, egy környezetvédelmi szabályozás gazdasági problémává, egy technológiai megoldás olyan történetté válik.
A Szunyogh Content Studio munkája valójában ennek a pontnak a megtalálásáról szól. Megkeressük, felismerjük azokat a történeteket, amelyek már eleve ott vannak egy szervezet működésében.
Ezért kezdődik a munka szinte mindig beszélgetéssel. Azt próbáljuk megérteni, hogy mit látnak azok a szakemberek, akik nap mint nap az adott területen dolgoznak. Milyen kérdésekkel találkoznak? Milyen félreértések térnek vissza újra és újra? Milyen változásokat jönnek? Mi az, ami számukra magától értetődő, a nyilvánosság számára viszont teljesen láthatatlan?
A legtöbb jó téma ezekből a beszélgetésekből születik. Egy laboratóriumi szakember, egy ügyvéd, egy kutató vagy egy iparági szakértő számára sokszor természetesek azok az összefüggések, amelyek mások számára újdonságot jelentenek. A tartalommarketing egyik legfontosabb feladata éppen az, hogy ezt a távolságot áthidalja.
Az elmúlt időszak több mint száz sajtómegjelenése mögött valójában nem egyetlen kampány állt, hanem sok egymásra épülő szakmai tartalom. A Qubit budapesti ivóvízvizsgálata, a devizahiteles törvényjavaslat körül kialakult szakmai vita, a Greenfo, a Pénzcentrum, a 24.hu, az Agrárszektor vagy a Trade Magazin által átvett fenntarthatósági témák, illetve a Jogi Fórumon, a Vezess.hu-n és más szakmai médiumokban megjelent jogi anyagok ugyanannak a folyamatnak a különböző állomásai.
A médiamegjelenés már a folyamat vége, a tartalom azonban ma már nem áll meg a sajtónál. A szakmai láthatóság hosszú távon abból épül fel, hogy ugyanaz a tudás egyszerre jelenik meg a saját blogokon, a keresőkben, a szakmai médiában, a közösségi felületeken és adott esetben a mainstream sajtóban is. Ezért tekintünk a tartalommarketingre, a SEO-ra, a médiakommunikációra és a közösségi jelenlétre nem különálló eszközökként, hanem egy komplex rendszer részeiként.
Az általunk képviselt szervezetek, vállalatok jelentős részénél a tudás már rendelkezésre áll. A kihívás az, hogyan tesszük láthatóvá, hogy aztán megjelenjen a keresőkben, bekerüljön a szakmai diskurzusba, eljusson a médiához és megtalálja azokat az embereket, akik számára valóban értékes lehet.
És talán ez az, amire az elmúlt időszakból a leginkább büszke vagyok. Nem egy-egy cikkre vagy megjelenésre, hanem arra, hogy egyre több partner esetében sikerül bizonyítani: a szakmai tudás önmagában is érték, a megfelelő tartalommarketing- és médiakommunikációs rendszerrel pedig képes elfoglalni azt a helyet a nyilvánosságban, amely valójában mindig is megillette.
