A lyukas vödör országa
Miközben Magyarország egyre gyakrabban küzd vízhiánnyal, rengeteg vizet veszítünk el – pedig számos megoldás létezik a megtartására.
Európai műanyagparadoxon
Az EU-ban egyre több műanyaghulladék keletkezik, hiába nő az újrahasznosítás. Az edényvisszaváltó és -megosztó rendszerek segíthetnek a hulladék csökkentésében.
Meddig marad finom?
Mikrobiológiai szempontból ugyan még megfelel a vásárolt élelmiszer, de az íze, illata vagy az állaga már érezhetően megváltozott. Hogyan követhetők nyomon ezek a változások?
Miért kell „túlméretezni” az esővíztartályt?
A klímaváltozásból eredő hosszabb száraz időszakok és a hirtelen lezúduló esők is indokolhatják a nagyobb tárolókapacitást Ha egy családi házhoz
A baktériumok nem ismerik a határidőket
Miért tart napokig egy mikrobiológiai vizsgálat? A Laborhírek a Hamilton szakértőivel mutatja be, hogyan gyorsítható a Salmonella és a Listeria kimutatása.
Tiszta víz, rejtett Legionella-kockázat – amikor nem elég a karbantartás
A tiszta víz és a rendszeres karbantartás önmagában nem garantálja a Legionella szempontjából biztonságos vízhálózatot. A J.S. Hamilton Hungaria szakértőinek segítségével mutatjuk be, mire kell figyelniük az épületüzemeltetőknek, és milyen változásokat hozott a 2026-ban frissített szakmai útmutató.
Vízkrízis vagy vízforradalom?
Magyarország vízbiztonsága egyre nagyobb kihívás. A megoldások már léteznek, de hogyan lesz belőlük valódi változás? Helyszíni tudósítás a MaSzeSz vízgazdálkodási konferenciájáról.
Mit változtat a receptúraváltás az élelmiszeren?
Egy kedvezőbb árú alapanyag nem feltétlenül jelent valódi megtakarítást, ha közben megváltozik a késztermék íze, illata vagy állaga. A Laborhírek cikkében bemutatjuk, hogyan segíthet a laboratóriumi érzékszervi vizsgálat a receptúraváltás kockázatainak felismerésében, még a termék piacra kerülése előtt.
A palackot visszavisszük. És az ételdobozt?
Két friss kutatás is azt mutatja: a visszaváltási rendszerek sikerének egyik kulcsa a kényelem. A REpont tapasztalatai és az újrahasználható ételdobozok vizsgálata arra világít rá, mitől válhat a visszaváltás a mindennapok természetes részévé: Magyarországon is egyre aktuálisabb egy edényvisszaváltó rendszer bevezetése.
Bemutatkozott az Étforgó
Húszéves fennállását ünnepelte a nagykanizsai Pannon Mechanika, amely a jubileum alkalmából bemutatta Étforgó nevű fejlesztését. A körforgásos rendszer az egyszer használatos ételszállító csomagolások kiváltását célozza újrahasználható edényekkel, azok azonosításával, visszagyűjtésével és kezelésével. A fejlesztés mögött két évtized mérnöki tapasztalata áll.
Magánügy az esővíz?
Az esővíz-hasznosítás nemcsak egy családi ház vízfogyasztását csökkentheti. Sok százezer ingatlannál már települési és országos léptékű hatása lehet – miközben Budapesten és más hazai városokban is elindult a csapadékvíz helyben tartását előtérbe helyező szemléletváltás.
A hulladékcsökkentés nem a kukánál kezdődik
A Szunyogh Média a MOME Campuson tartott nyitó sajtótájékoztatóról tudósított, ahol bemutatták a 2026-os Európai Hulladékcsökkentési Hét hazai programját. November 9-ig magánszemélyek, közösségek, iskolák, cégek és intézmények is nevezhetnek hulladékcsökkentő akcióikkal.
Nyomdafestéket nem tűrő élelmiszerek
Olívaolajat és sushi rizst is visszahívtak ásványolaj-szennyezés miatt, az érintett tételekből Magyarországra is került. Hogyan juthatnak a gépek kenőanyagaiból vagy a csomagolások nyomdafestékéből származó vegyületek az élelmiszereinkbe? A Laborhírek a J.S. Hamilton laboratóriumi szakértőinek segítségével mutatja be a MOSH és MOAH lehetséges forrásait, kimutatásuk módját és a tervezett uniós szigorítás hátterét.
A kisebb alkatrészek is számítanak
Egy esővíz-hasznosító rendszer megbízható működése nemcsak a tartályon, a szűrőn és a szivattyún múlik. A kevésbé látványos rendszerelemek a víz minőségét, a biztonságos működést és a kényelmes, automatizált használatot is befolyásolják. Megmutatjuk, miért számítanak ezek az apró műszaki részletek.
Nem kimutatható: azaz nincs benne?
A „nem kimutatható” nem feltétlenül azt jelenti, hogy valamiből egyáltalán nincs a vizsgált mintában. De akkor mit jelent a „<” jel, mi a különbség a kimutatási és a mennyiségi meghatározási határ között, és miért csak az alkalmazott módszer ismeretében értelmezhető pontosan egy laboreredmény? A Laborhírek a J.S. Hamilton Hungaria független laboratóriumának szakértőivel mutatja be, mi rejlik a laboratóriumi jegyzőkönyvek számai és kifejezései mögött.
Nem kell újra feltalálni: az esővíz-hasznosítás technológiája már rendelkezésre áll
Az esővíz megtartásához nem kell új technológiát feltalálnunk: a komplett műszaki rendszerek már rendelkezésre állnak. Megmutatjuk, hogyan jut el a tetőre hulló eső a tartályon és a szivattyún keresztül akár a mosógépig vagy az öntözőrendszerig – és azt is, miért lehet ma indokolt a korábbinál nagyobb tárolókapacitással tervezni.
Négy gyermeket is az apának ítéltek – miért?
Négy gyermek maradt az édesanyjával a szülők különválása után, miközben az apa kapcsolattartása egyre nehezebbé vált. Első fokon még az anya gyakorolhatta a szülői felügyeletet, másodfokon azonban mind a négy gyermek az apához került. A JogLabor cikke bemutatja, mi vezetett a fordulathoz, és milyen jelentősége lehet a kapcsolattartás tartós akadályozásának a bíróság döntésében.
A műanyag erősítheti az antibiotikum-rezisztenciát?
Egy friss kutatás szerint biológiailag lebomló mikroműanyag és antibiotikumok együttes jelenlétében jelentősen feldúsulhatnak az antibiotikum-rezisztenciához kapcsolódó gének a talajban. A Körkörös.hu által ismertetett eredmények arra mutatnak rá, hogy a „biológiailag lebomló” besorolás önmagában nem jelent teljes problémamegoldást.
Ugyanaz a termék, mégis más az íze – ezt vizsgálják az élelmiszerlaborban
Ugyanaz a termék, mégis mintha más lenne az íze. Az élelmiszerek érzékszervi vizsgálata kontrollált körülmények között értékeli az ízt, illatot, színt, állagot és megjelenést – és közben maga az ember válik a vizsgálat egyik „műszerévé”.
Esővíz, szürkevíz, feketevíz – melyik melyik?
Nem minden víz egyforma – és nem mindegy, hogyan nevezzük. Mi a különbség az esővíz, a szürkevíz, a feketevíz, a szennyvíz, az ivóvíz és a tűzivíz között? Dienes György, a Hydro-King Kft. szakértője segít rendet tenni a fogalmak között, és azt is megmutatja, hogyan csökkenthető esővíz-hasznosítással az ivóvíz-felhasználás.
Több ezer éve gyűjtjük az esővizet – miért kell újra megtanulnunk megtartani?
Az esővizet évezredek óta gyűjtjük, ma mégis újra meg kell tanulnunk megtartani. Mit tanulhatunk elődeinktől, és miért válik egyre fontosabbá a víz helyben tartása akkor is, ha egyre kevesebb a csapadék? Dienes György mérnök szakmai előadásai alapján keressük a válaszokat.
Mi történhetett Linzben? Miért veszélyesek a hűtőtornyok?
Három halálos áldozatot is követelt a Linz térségében kialakult Legionella-járvány, a vizsgálatok pedig több hűtőberendezésre is kiterjednek. A hűtőtornyok azért jelenthetnek különleges kockázatot, mert a baktériumot tartalmazó finom vízpermet a levegőben akár több kilométerre is eljuthat.
A káros vegyületeket is újrahasznosíthatjuk?
Az újrahasznosítással nemcsak értékes nyersanyagokat tarthatunk körforgásban: a műanyagokban található káros adalékanyagok és szennyeződések is tovább kerülhetnek egyik termékből a másikba. Egy friss nemzetközi kutatás olyan problémás vegyületeket azonosított, amelyeket elsőként kellene kizárni a körforgásból.
Spórolt a káron, mégsem fizetett a biztosító
Egy autóbuszos vállalkozás baleset után az olcsóbb megoldást választotta: cserebusz bérlése helyett megjavította egy korábban üzemen kívül helyezett saját járművét. A biztosító mégsem térítette meg a költséget. Hogyan lehet jogilag rosszabb döntés az, ami üzletileg észszerűbb és olcsóbb? Egy tanulságos eset a kártérítés határairól.
Mi van a kapszulában?
Az étrend-kiegészítőknél nem elég tudni, mi szerepel a címkén – az is kérdés, mi található ténylegesen a kapszulában. A Laborhírek számára készített legújabb cikkünk a J.S. Hamilton független laboratórium szakértőinek segítségével mutatja be, hogyan ellenőrizhető a vitaminok, ásványi anyagok és más komponensek valódi mennyisége, és miért nem jelent örök garanciát egyetlen megfelelő laboreredmény.
Még a gyanúsítás is megtámadható
A gyanúsítás sem megtámadhatatlan: egy gazdasági büntetőügyben az ügyészség helyt adott a védelem panaszának, és kevesebb mint három hét alatt megszűnt az ügyvezető gyanúsítotti minősége. A JogLabor legfrissebb cikke egy konkrét ügyön keresztül mutatja be, miért nem jelent automatikusan bűncselekményt egy rossznak bizonyuló üzleti döntés, és miért lehet döntő jelentőségű a megfelelő védekezési stratégia már a nyomozás kezdetén.
Aszály után: mi marad a termésben?
Az idei aszály nemcsak a termés mennyiségét, hanem a növényvédelmi helyzetet is befolyásolja. A Laborhírek cikkében annak jártunk utána, jelenthet-e mindez nagyobb növényvédőszer-maradék kockázatot, és hogyan segít a több száz vegyületet vizsgáló laboratóriumi screening.