A lyukas vödör országa
Miközben Magyarország egyre gyakrabban küzd vízhiánnyal, rengeteg vizet veszítünk el – pedig számos megoldás létezik a megtartására.
KÖRNYEZET
Európai műanyagparadoxon
Az EU-ban egyre több műanyaghulladék keletkezik, hiába nő az újrahasznosítás. Az edényvisszaváltó és -megosztó rendszerek segíthetnek a hulladék csökkentésében.
Miért kell „túlméretezni” az esővíztartályt?
A klímaváltozásból eredő hosszabb száraz időszakok és a hirtelen lezúduló esők is indokolhatják a nagyobb tárolókapacitást Ha egy családi házhoz
Vízkrízis vagy vízforradalom?
Magyarország vízbiztonsága egyre nagyobb kihívás. A megoldások már léteznek, de hogyan lesz belőlük valódi változás? Helyszíni tudósítás a MaSzeSz vízgazdálkodási konferenciájáról.
A palackot visszavisszük. És az ételdobozt?
Két friss kutatás is azt mutatja: a visszaváltási rendszerek sikerének egyik kulcsa a kényelem. A REpont tapasztalatai és az újrahasználható ételdobozok vizsgálata arra világít rá, mitől válhat a visszaváltás a mindennapok természetes részévé: Magyarországon is egyre aktuálisabb egy edényvisszaváltó rendszer bevezetése.
Bemutatkozott az Étforgó
Húszéves fennállását ünnepelte a nagykanizsai Pannon Mechanika, amely a jubileum alkalmából bemutatta Étforgó nevű fejlesztését. A körforgásos rendszer az egyszer használatos ételszállító csomagolások kiváltását célozza újrahasználható edényekkel, azok azonosításával, visszagyűjtésével és kezelésével. A fejlesztés mögött két évtized mérnöki tapasztalata áll.
Magánügy az esővíz?
Az esővíz-hasznosítás nemcsak egy családi ház vízfogyasztását csökkentheti. Sok százezer ingatlannál már települési és országos léptékű hatása lehet – miközben Budapesten és más hazai városokban is elindult a csapadékvíz helyben tartását előtérbe helyező szemléletváltás.
A hulladékcsökkentés nem a kukánál kezdődik
A Szunyogh Média a MOME Campuson tartott nyitó sajtótájékoztatóról tudósított, ahol bemutatták a 2026-os Európai Hulladékcsökkentési Hét hazai programját. November 9-ig magánszemélyek, közösségek, iskolák, cégek és intézmények is nevezhetnek hulladékcsökkentő akcióikkal.
A kisebb alkatrészek is számítanak
Egy esővíz-hasznosító rendszer megbízható működése nemcsak a tartályon, a szűrőn és a szivattyún múlik. A kevésbé látványos rendszerelemek a víz minőségét, a biztonságos működést és a kényelmes, automatizált használatot is befolyásolják. Megmutatjuk, miért számítanak ezek az apró műszaki részletek.
Nem kell újra feltalálni: az esővíz-hasznosítás technológiája már rendelkezésre áll
Az esővíz megtartásához nem kell új technológiát feltalálnunk: a komplett műszaki rendszerek már rendelkezésre állnak. Megmutatjuk, hogyan jut el a tetőre hulló eső a tartályon és a szivattyún keresztül akár a mosógépig vagy az öntözőrendszerig – és azt is, miért lehet ma indokolt a korábbinál nagyobb tárolókapacitással tervezni.
A műanyag erősítheti az antibiotikum-rezisztenciát?
Egy friss kutatás szerint biológiailag lebomló mikroműanyag és antibiotikumok együttes jelenlétében jelentősen feldúsulhatnak az antibiotikum-rezisztenciához kapcsolódó gének a talajban. A Körkörös.hu által ismertetett eredmények arra mutatnak rá, hogy a „biológiailag lebomló” besorolás önmagában nem jelent teljes problémamegoldást.
Esővíz, szürkevíz, feketevíz – melyik melyik?
Nem minden víz egyforma – és nem mindegy, hogyan nevezzük. Mi a különbség az esővíz, a szürkevíz, a feketevíz, a szennyvíz, az ivóvíz és a tűzivíz között? Dienes György, a Hydro-King Kft. szakértője segít rendet tenni a fogalmak között, és azt is megmutatja, hogyan csökkenthető esővíz-hasznosítással az ivóvíz-felhasználás.
Mi történhetett Linzben? Miért veszélyesek a hűtőtornyok?
Három halálos áldozatot is követelt a Linz térségében kialakult Legionella-járvány, a vizsgálatok pedig több hűtőberendezésre is kiterjednek. A hűtőtornyok azért jelenthetnek különleges kockázatot, mert a baktériumot tartalmazó finom vízpermet a levegőben akár több kilométerre is eljuthat.
A káros vegyületeket is újrahasznosíthatjuk?
Az újrahasznosítással nemcsak értékes nyersanyagokat tarthatunk körforgásban: a műanyagokban található káros adalékanyagok és szennyeződések is tovább kerülhetnek egyik termékből a másikba. Egy friss nemzetközi kutatás olyan problémás vegyületeket azonosított, amelyeket elsőként kellene kizárni a körforgásból.
Aszály után: mi marad a termésben?
Az idei aszály nemcsak a termés mennyiségét, hanem a növényvédelmi helyzetet is befolyásolja. A Laborhírek cikkében annak jártunk utána, jelenthet-e mindez nagyobb növényvédőszer-maradék kockázatot, és hogyan segít a több száz vegyületet vizsgáló laboratóriumi screening.
A legtöbb mikroműanyag az eldobható ételdobozokból kerül az ebédünkbe
Egy friss dél-koreai kutatás szerint az egyszer használatos ételdobozokból lényegesen több mikroműanyag kerülhet az ételbe, mint a többször használható edényekből. Egy tipikus ételrendelés csomagolása akár több tucat részecskét is kibocsáthat, a rendszeres rendeléssel pedig a kitettség éves szinten több ezer részecskére nőhet. A kutatás eredményei újabb érvet jelentenek az egyszer használatos csomagolások kiváltása és a tartós, visszaváltható edényrendszerek mellett.
A kertünkben oldódhat meg a vízválság?
A vízválság kezelésében egyre nagyobb figyelmet kap egy új megközelítés: a csapadékvizet nem problémának, hanem helyben hasznosítható erőforrásnak kell tekinteni. A HYDROKING vízépület-gépészeti szakértőinek közreműködésével, a Szunyogh Content Stúdió által készített edukatív szakmai cikk azt mutatja be, hogy a fenntartható vízgazdálkodás nemcsak országos léptékű fejlesztésekkel, hanem az ingatlanok szintjén is elkezdődhet.
Esővizet a mosógépbe!
Esővízzel mosni? Esővízzel lehúzni a WC-t? Elsőre talán szokatlanul hangzik, pedig egy jól megtervezett esővízhasznosító rendszerrel egy családi ház ivóvízfogyasztásának akár 57 százaléka is kiváltható. Megmutatjuk, hogyan jut el az összegyűjtött esővíz a WC-hez, a mosógéphez vagy az öntözőrendszerhez.
Már az alkalmazása előtt módosították az EU új csomagolási szabályát
Az Európai Unió új csomagolási rendelete (PPWR) csak 2026 augusztusától válik teljes körűen alkalmazandóvá, az Európai Bizottság azonban már előtte módosította egyik legfontosabb előírását. A Körkörös.hu bemutatja, miért kaptak felmentést a raklapfóliák és pántolóhevederek a 100 százalékos újrahasználati kötelezettség alól, és mit árul el ez a körforgásos gazdaság gyakorlati kihívásairól.
Mi mindent gyűjtünk össze az esővel?
Az esővíz értékes erőforrás, de a tetőről nemcsak víz érkezik a tartályba. Por, pollen, falevél, rovarok és más szennyeződések is bekerülhetnek a rendszerbe. A HYDROKING szakértőjével bemutatjuk, miért az előszűrés az egyik legfontosabb eleme egy hosszú távon megbízható esővíz-hasznosító rendszernek.
Nem fogy el a vizünk – csak nem tudjuk megtartani
A Körkörös.hu cikke arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarország vízproblémájának egyik legfőbb oka nem a víz eltűnése, hanem az, hogy nem tudjuk megfelelően megtartani a lehulló csapadékot. A klímaváltozás hatásai, a tájhasználat és a gyors vízelvezetés együttesen növelik az aszályok kockázatát. A hosszú távú megoldást a természetes vízmegtartásra épülő, fenntartható vízgazdálkodási rendszerek jelenthetik.
Esővíztartály a kertbe? A legtöbben már az elején rossz kérdést tesznek fel
Egy átlagos családi ház tetejére évente akár 50–80 ezer liter csapadék is érkezhet. A szakemberek szerint mégsem az a legfontosabb kérdés, mekkora esővíztartályt választunk, hanem az, hogyan tudjuk a lehulló vizet hosszú távon hasznosítani és kezelni. Az esővízhasznosítás ugyanis nem egy tartálynál, hanem egy jól átgondolt rendszerben kezdődik.
Környezetvédelmi projekt ebédre?
Az egyszer használatos ételdobozok kényelmét nehéz felülmúlni, mégis egyre több országban terjednek az újrahasználható csomagolásokra épülő edénymegosztó rendszerek. A Körkörös.hu elemzése bemutatja, hogyan működnek a sikeres modellek Németországban, az Egyesült Államokban és Ázsiában, és milyen tanulságokat hordoznak Magyarország számára.
Ne hagyjuk kifolyni a kezünkből!
A klímaváltozás, a gyakoribb villámárvizek és a hosszabb aszályos időszakok miatt egyre nagyobb figyelem irányul a csapadékvíz helyben tartására. Miközben évtizedeken át az volt az uralkodó szemlélet, hogy az esővizet a lehető leggyorsabban el kell vezetni, ma már egyre több szakember szerint a szikkasztás és a helyi vízvisszatartás lehet a fenntartható vízgazdálkodás egyik kulcskérdése.
Műanyagválság a ruhásszekrényben
A műanyagszennyezésről szóló vitákban ritkán kerül szóba a divatipar, pedig a ruházati termékek jelentős része műanyagalapú szálakból készül. A Körkörös.hu cikke bemutatja, hogyan kapcsolódik össze a fast fashion, a textilhulladék és a mikroműanyag-szennyezés, valamint milyen változásokat sürget az Európai Unió.
Javítható lenne? Nem ez a rendszer érdeke!
A modern gazdaság egyik alapvető ellentmondása, hogy miközben technológiailag egyre fejlettebb termékeket gyártunk, azok jelentős része egyre nehezebben javítható. A
ESG: a szép történetek ideje lejárt?
Az ESG sokáig kommunikációs tér volt – ma egyre inkább működési kényszerré válik. Ez az írás azt mutatja meg, hogyan szűkül a „zöld” narratívák tere, és miért kerülnek a történetek helyére az adatok.