TUDOMÁNY

Mikrobiológiai szempontból ugyan még megfelel a vásárolt élelmiszer, de az íze, illata vagy az állaga már érezhetően megváltozott. Hogyan követhetők nyomon ezek a változások?

Miért tart napokig egy mikrobiológiai vizsgálat? A Laborhírek a Hamilton szakértőivel mutatja be, hogyan gyorsítható a Salmonella és a Listeria kimutatása.

A tiszta víz és a rendszeres karbantartás önmagában nem garantálja a Legionella szempontjából biztonságos vízhálózatot. A J.S. Hamilton Hungaria szakértőinek segítségével mutatjuk be, mire kell figyelniük az épületüzemeltetőknek, és milyen változásokat hozott a 2026-ban frissített szakmai útmutató.

Egy kedvezőbb árú alapanyag nem feltétlenül jelent valódi megtakarítást, ha közben megváltozik a késztermék íze, illata vagy állaga. A Laborhírek cikkében bemutatjuk, hogyan segíthet a laboratóriumi érzékszervi vizsgálat a receptúraváltás kockázatainak felismerésében, még a termék piacra kerülése előtt.

Olívaolajat és sushi rizst is visszahívtak ásványolaj-szennyezés miatt, az érintett tételekből Magyarországra is került. Hogyan juthatnak a gépek kenőanyagaiból vagy a csomagolások nyomdafestékéből származó vegyületek az élelmiszereinkbe? A Laborhírek a J.S. Hamilton laboratóriumi szakértőinek segítségével mutatja be a MOSH és MOAH lehetséges forrásait, kimutatásuk módját és a tervezett uniós szigorítás hátterét.

A „nem kimutatható” nem feltétlenül azt jelenti, hogy valamiből egyáltalán nincs a vizsgált mintában. De akkor mit jelent a „<” jel, mi a különbség a kimutatási és a mennyiségi meghatározási határ között, és miért csak az alkalmazott módszer ismeretében értelmezhető pontosan egy laboreredmény? A Laborhírek a J.S. Hamilton Hungaria független laboratóriumának szakértőivel mutatja be, mi rejlik a laboratóriumi jegyzőkönyvek számai és kifejezései mögött.

Ugyanaz a termék, mégis mintha más lenne az íze. Az élelmiszerek érzékszervi vizsgálata kontrollált körülmények között értékeli az ízt, illatot, színt, állagot és megjelenést – és közben maga az ember válik a vizsgálat egyik „műszerévé”.

Az étrend-kiegészítőknél nem elég tudni, mi szerepel a címkén – az is kérdés, mi található ténylegesen a kapszulában. A Laborhírek számára készített legújabb cikkünk a J.S. Hamilton független laboratórium szakértőinek segítségével mutatja be, hogyan ellenőrizhető a vitaminok, ásványi anyagok és más komponensek valódi mennyisége, és miért nem jelent örök garanciát egyetlen megfelelő laboreredmény.

A füstölt hal egészséges és értékes élelmiszer, a füstölési technológia során azonban rákkeltő PAH-vegyületek is bekerülhetnek a termékbe. Megmutatjuk, hogyan keletkeznek ezek az anyagok, milyen szigorú határértékek vonatkoznak rájuk, és hogyan ellenőrzik a füstölt halak biztonságát az akkreditált laboratóriumok.

A laboratóriumi jegyzőkönyvekben szereplő számok mögött összetett szakmai munka, precíz mintaelőkészítés, korszerű műszerek és mindenekelőtt a laboratóriumi szakemberek tudása áll. A Laborhírek cikke bemutatja, hogyan lesz egy mintából hiteles vizsgálati eredmény, és miért nem elegendő önmagában egy mérési adat a megfelelő szakmai következtetéshez.

A prémium kutya- és macskaeledelek biztonságát nemcsak az összetevők, hanem a szemmel nem látható szennyezők is befolyásolják. A Laborhírek a J.S. Hamilton Hungaria szakértőivel mutatja be, milyen kockázatot jelenthetnek a mikotoxinok, a nehézfémek, a növényvédőszer-maradványok vagy a mikrobiológiai szennyezők, és hogyan garantálják a korszerű laboratóriumi vizsgálatok az állateledelek biztonságát.

A tojás kívülről lehet ép, tiszta és szagtalan, mégsem biztos, hogy mikrobiológiai szempontból kifogástalan. A Laborhírek cikke bemutatja, hogyan befolyásolhatja a tárolás, a hőmérséklet-ingadozás vagy a Salmonella jelenléte a tojás biztonságát, és milyen szerepet játszanak az akkreditált laboratóriumi vizsgálatok a rejtett kockázatok feltárásában.

A kalória-, cukor- és fehérjetartalom ma már alapvető információ a vásárlók számára, de vajon honnan származnak ezek az adatok? A Laborhírek cikke bemutatja a tápértékjelölés uniós szabályait, a laboratóriumi vizsgálatok szerepét, valamint azt is, hogyan igazolható, hogy a csomagoláson szereplő értékek valóban megfelelnek a termék összetételének.

Mit jelent valójában a protein felirat egy élelmiszeren? A Laborhírek cikke bemutatja, milyen uniós szabályok alapján használhatók a fehérjetartalomra vonatkozó állítások, hogyan ellenőrzik ezeket a laboratóriumok, és mire érdemes figyelni a fogyasztóknak a fehérjével dúsított termékek kiválasztásakor.

Egy kolbászról vagy felvágottról ránézésre gyakran lehetetlen megállapítani, pontosan milyen húsból készült. A modern laboratóriumi DNS-vizsgálatok azonban ma már feldolgozott termékekben is képesek kimutatni az egyes állatfajok genetikai nyomait, így segítve az élelmiszer-hitelesítést és a fogyasztók védelmét.

Mit ér a legmodernebb laboratóriumi műszer, ha a minta már eleve nem tükrözi a valóságot? A Laborhírek cikke arra világít rá, hogy a vizsgálatok pontossága gyakran már a mintavétel helyszínén eldől. A reprezentativitás, a szállítási körülmények és a dokumentáció ugyanolyan fontos részei a folyamatnak, mint maga a laboratóriumi mérés.

Az aszalt gyümölcsök és olajos magvak az egészséges táplálkozás kedvelt elemei, ugyanakkor láthatatlan kockázatokat is hordozhatnak. A Laborhírek cikke bemutatja, hogyan kerülhetnek mikotoxinok és nehézfémek ezekbe a termékekbe, és milyen szerepe van a laboratóriumi ellenőrzésnek az élelmiszerbiztonságban.